: Amikor Pablo Stanley vízre szállt
Amikor Pablo Stanley vízre szállt

Ha nyárvég, akkor samhain

: Amikor Pablo Stanley vízre szállt
Amikor Pablo Stanley vízre szállt

Anna és Toby történetei, avagy képregényes időutazás az őszi aktualitások, események és évfordulók keszekusza rengetegében

Jorge Antonio, a Dead Stanleys nevű mexikói punkzenekar dobosa júliusban eltörte a csuklóját, ezért zenésztársai abban az időszakban nélküle tartottak akusztikus próbákat. Az együttes vezetője, Pablo Stanley, akit mi elsősorban nagyszerű képregényrajzolóként ismertünk meg, időközben publikálta a The Beatles dala nyomán készült Yesterday, valamint a Flaming Lips formáció felvételét enyhén kiforgató, a zeneszámukkal azonos, vagyis Do You Realize? című munkáját. Zenei témák röpködnek hát összevissza a virtuális térben. Anna és Toby történeteit azonban időközben sajnálatos módon elhanyagolta a szerző…

Pablo Stanleyt, az Amerikai Egyesült Államokban élő, harminchárom éves mexikói képregényrajzolót talán már nem kell alaposabban, részletesebben bemutatnunk a Képes Ifi rendszeres olvasóinak, hiszen viszonylag sokat írtunk róla, amikor a Jonh Lennon dala alapján készült Imagine és a Don’t Stop Me Now című Queen-opus nyomán megrajzolt képregényét közreadtuk Sztripperünkben. A szerző némileg más oldaláról mutatkozik meg az Anna és Toby című sorozatában, bár vitathatatlan, hogy a zenei kötődések ebben is tetten érhetőek. Pablo Stanley másik nagy szenvedélye a Csillagok háborúja, de erről majd máskor szólunk.

Pablo Stanely

Az öröm pillanata: a Don’t Stop Me Now (amelyet a Képes Ifi rendszeres olvasói már ismerhetnek) poszterváltozata megérkezett a címzetthez (rendelhető Pablo Stanley honlapján)

 

Egy befejezetlen történet

Szóval egyáltalán nem véletlen, hogy a szerző műveiben szinte egymásba érnek, egymásba lógnak a zenei vonatkozások és utalások, hiszen – mint már el is mondtuk róla – ő maga is zenészként kezdte, egy punkzenekarban gitározik – a Dead Stanleys együttes tagjait júliusban még a Facebookon keresztül hívta próbára,  így hát naprakészen értesülhetünk a tevékenységükről –, de manapság már rendszeresen fellép DJ-ként is. Nem más ő, mint: „just a guy that loves design, cartoons, veggie burgers and telling silly stories” – állítja magáról, s talán el is fogadhatjuk tőle, hogy nem vágyik semmi egyébre, mint kiváló dizájnra („Helló modern dizájn / Holdfény van a pinán / Megcsúszik a szerény / Fény a húsom jegén / Bár mit sem érzek / Mindenem kint van… // Lúdbőrös vagyok! / Kegyetlen vagyok! / Meghatott vagyok! / Várakozó vagyok! / És fekszem itt ebbe’… / Nézz ide!” – üzenhetnénk neki innen a távolból akár Péterfy Bori és elmaradhatatlan Love Bandjének dalszövegrészletét is ideidézve…), nagyszerű rajzfilmekre, csodálatos vegaburgerekre no és persze egyszerű, talán naivnak, talán butának (butácskának…), talán egyszerűnek is mondható történetekre. S mint mondja, Anna és Toby történeteinek megrajzolása közben a The Cure zenekar Disintegration című albumát hallgatta, ezt ajánlja tehát – s vele együtt mi is – az olvasás mellé is.

Ezek a történetek tavaly keletkeztek, az első rész (öt oldalban) október 3-án jelent meg, majd egész hónapban viszonylag gyorsan követték egymást az epizódok. Sőt, a szerző a második és a harmadik rész közé egy úgynevezett Halloween Special, más publikációkban Halloween Bonus epizódot is beiktatott. November 5-e óta azonban sajnálatos csend van ebben a témában, a szerző decemberben már csak anyanyelvén, spanyolul ismételte meg az első két rész közlését. Hozzátesszük hát most ehhez sebtében magyarul is… Részben talán biztatásképp is!

Ne kelljen máris befejezettnek tekintenünk ezt a történetet…

 

Wayne Coyne

Egy jellegzetes jelenet a Flaming Lips koncertjéről – A gömbben ott pörög a közönség feje felett Wayne Coyne énekes

Importált ünnepünk

Tudom jól, sokan nem szeretik a halloweent, vagyis a boszorkányok éjszakáját, kígyót s békát összehordanak rá, vagyis ellene. Szokásainktól, hagyományainktól, ünnepkörünktől valóban idegen, s lényegében a globalizáció hozta el nekünk – hozta át nekünk az óceánon – a messzi Ámerikából, akárcsak a Bálint-, illetőleg a Valentin-napot, amitől ugyancsak sokan borzongnak. Bevallom, kicsinykét magam is… (De ha már itt tartunk, ugyancsak Amerikából „tért vissza” Európába, s indult vándorútra a Szent Patrik-nap megünneplése is, amelyik ugyan valóban ír hagyományokon alapul, de a tengerentúlra szakadt írek kezdték el látványosan ünnepelni, s ők honosították meg, általuk vált olyan hagyománnyá, amelyik mára már ugyancsak elterjedt széles e világban, így Írországban is…) A halloweent, vagyis a pogány kelta boszorkányok, kísértetek és mindenféle más szellemek ünnepét – amelynek elődje az úgynevezett samhain volt – alapvetően az angolszász országokban tartották meg október 31-én, de mára már gyakorlatilag az egész világon elterjedt. Érdekességként említhetjük, hogy a samhain szó két tagja – úgyis mint a nyarat jelölő sam és a régies, vég jelentésű fuin – egybeolvasva nem jelent semmi többet, semmi mást, csakis annyit: nyárvég.

No, jópofák ezek a kelták… Ha egyszer október 31-ére teszik a nyár végét!

Ami nálunk meg már általában tulajdonképpen augusztus végén kifut…

Lovasi András

Amikor az ismert magyar képregényrajzoló kézen fogta Lovasi Andrást: „Vidéki lakosként asszem most először olvasok egy könyvet pont ott, ahol a könyv játszódik” – írta július 9-én az interneten

 

John Carpenter dicsérete

Akármennyire is borzongjék az ünneptől, John Carpenter, a kiváló amerikai rendező 1978-ban készült Halloween – A rémület éjszakája című filmjét azonban mindenképp nézze meg, aki csak teheti. A Port.hu ismertetője szerint: „Halloween éjjele – a mindenszentekről halottak napjára virradó éjszaka. Michael Myers, a mániákus gyilkos ekkor tör ki az elmegyógyintézet falai közül, hogy visszatérjen egykori rémtettének színterére. A maszk mögé rejtőző, bomlott agyú férfi útját halottak szegélyezik…” De csak ezt az egy filmet nézzétek meg! A témában készült számtalan satnya folytatást, sem az úgynevezett remake-eket NE! AZOKAT KERÜLJÉTEK, TÖRÖLJÉTEK, mert veszélyesek a szellemre és a józan ítélőképességre! Fontosabb szereplők: Donald Pleasence (dr. Sam Loomis), Jamie Lee Curtis (Laurie Strode), Nancy Kyes (Annie Brackett), P. J. Soles (Lynda VanDerclork) és Charles Cyphers (Leigh Brackett).

Szóval itt van az ősz, itt van újra, és én, mondjuk, jóval kevésbé szeretem, mint John Carpenter munkásságát, de lényegében témában gazdag és bőséges, széles mozgásteret ad nekünk, ha a képregények között válogatunk. Hiszen a tavasszal jelent meg a Páncélgyűrű című sorozatunk, amelyik az ötvenhatos magyar forradalomról és szabadságharcról szólt, közeleg ez az évforduló, október 23-a is. S habár Pablo Stanley képregénye sem egyértelműen a nyárvéggel, vagyis nem a halloweennel foglalkozik, kis alkalmi kitérője mégis ad egy újabb időszerűségi támpontot. De egyúttal jó alkalom ez arra is, hogy magyar kedvenceiket is újra fellapozzuk, hiszen Gróf Balázs karikaturista, grafikus és képregényrajzoló Villámcsődület című, néhány évvel ezelőtt készült „egysorosa” is szépen jelzi, hogy mi történik a nyár végén, amikor az emberek visszatérnek a nyaralásból a munkába. Nagyon fontos azonban, hogy időközben – s ezt már EVU-val, a Sanyi, a bagoly képregények szerzőjével egyetértésben mondom – mindenben kulturálisan, etnikailag, vallásilag és politikailag is korrektek legyünk. Már csak azért is, mert Anna és Toby története elsősorban a barátságok furcsa alakulásáról, az emberek, az egyéniségek egymásra találásának kifürkészhetetlen útjairól (is…) szól. A legváratlanabb szituációkban is…

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Borítóterv és címoldal: Berkes Miklós
Hátsó borító: Mihájlovits Klára
Nyári kalandportya: kristályfényű Öröm Kalandhegyek a nyáron. A szerkesztőtök sem unatkozott egy percig sem

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jöhet egy jó sztori? A történetbe úgy keveredtünk Győri Norbival, a Képes Ifi zenerovatának munkatársával

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Let's flood them with messages Készülődés, indulás, gyerünk! A kishegyesi Kátai tanya a táborokról ismert, nos, mi is oda kanyar...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Megadtam magam... a Quimbynek Nincs is tökéletesebb öröm egy péntek estén, mint amikor az ember lányával közlik, hogy elmarad a...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Szeptember a Clash Clubban Amilyen sokszínű az ősz, olyan sokszínű program lesz a szabadkai Clash Clubban

0 Hozzászólás | Bővebben +
: (fotó: Ivan Petrović)
A nehézfém bohém templomában 1. Első rész: Brutális behatolás

0 Hozzászólás | Bővebben +
: rajz:VN
Fishing On Orfű (második rész) A nulladik nap, amikor még csak egy pokróc van

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Mindenkinek van véleménye… …maximum nem mondja el

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Levelek Japánból 7. 7. rész: Tokió madártávlatból

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est szept3-16 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Becsöngettek a „varrodába”! International Tattoo Convention Belgrade

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Amikor Pablo Stanley vízre szállt
Ha nyárvég, akkor samhain Anna és Toby történetei, avagy képregényes időutazás az őszi aktualitások, események és évforduló...

0 Hozzászólás | Bővebben +