: „Bazi magas mennyezet” – mondhatnánk röviden és velősen Ludwig Moralt müncheni festő freskójára
„Bazi magas mennyezet” – mondhatnánk röviden és velősen Ludwig Moralt müncheni festő freskójára

Kukucska a Duna kanyarulatába 2.

: „Bazi magas mennyezet” – mondhatnánk röviden és velősen Ludwig Moralt müncheni festő freskójára
„Bazi magas mennyezet” – mondhatnánk röviden és velősen Ludwig Moralt müncheni festő freskójára

Fotók: Szőcs Attila

Második rész - Öreg fiúk is megnyalják a sós vizet

Besétálhattunk a kettős falú kupola belterébe is, ahol sajátos, többszólamú visszhang válaszolt minden irányból a szavainkra. Egy picinyke fülkében pedig maga az esztergomi toronyőr gubbasztott, úgyhogy kissé meg is rettentem tőle, amint a félhomályban megpillantottam a résnyire behúzott függöny mögött. Közelebb lépve aztán megbizonyosodtam afelől, hogy közel sem olyan félelmetes, mint notre-dame-i kollégája, és felbátorodva köszöntem rá:

– Dicsértessék! Nyugis egy munkahely, ha jól látom.

– Ilyenkor igen. De ne higgye, hogy minden látogató békés szándékkal jön ide! Nagyon kell ügyelnem, nehogy valamilyen baleset történjen, netán leugorjon valaki – magyarázza az idősödő őrszem. – Egyébként már valóban nyugalmat érdemlek, hiszen nyugállományba helyeztek. Fénykoromban is itt szolgáltam, csak akkor a bazilika felújításán dolgoztam mint kőműves.

– Na, azt már kevésbé irigylem. Hány téglát kellett megfogni?

– Azt sosem számoltam. Ellenben tudom a végösszeget, hogy hány téglából áll az egész építmény. Mégis, mit gondol? Merjen nagyot mondani!

– Hárommillió – vágtam rá egy valószínűtlenül hatalmas számot.

– Mondtam, hogy bátrabban becsülje fel: 65 millió!

– Elképesztő – képedtem el annak rendje s módja szerint. – Végül engedjen meg még egy kérdést! Mire szolgál a fejünk felett kifeszített drótháló? Na jó, tippelek: megvéd attól, hogy a vasszerkezet elemei a fejünkre essenek.

– Jól néznénk ki! Nem úgy építettük mi ezt, hogy széthulljon. Elárulom: a berepülő galamboknak állja útját.

Esztergom

Most nem nagy a forgalom a Mária Valéria hídon, ám 2009-ben innen küldték vissza a magyar köztársasági elnököt

– Ó, nagyon köszönöm. Ezt ajánlani fogom egyéb templomok és tornyok karbantartóinak is – lelkesedtem egészen komolyan, hiszen sok hasonló helyen találkoztam már turbékoló betelepülők százaival, na meg léptem bele a csepegtetett homokvárra hasonlító, vaskos végtermékeikbe.

Lefelé menet már nem is tűnt annyira hosszúnak az alig 400 fokból álló lépcsősor, a kijárati kapunál pedig még egy érdekes emléktáblával találkoztam: 1856 augusztusában Liszt Ferenc személyesen vezényelte ezen a helyen a bazilika felszentelésére írt Esztergomi misét. További félszáz lépcsőfokot lefelé haladva az ugyancsak tágas altemplomban kötünk ki. Ebben a szobrokkal díszített kriptában kapott helyet néhány száz sírfülke, az építőmesterek és az esztergomi érsekek síremlékeivel együtt.

Ennyi kulturális és szakrális tevékenység után mindenképpen kiérdemeltünk egy termálvizes fürdőt, és ehhez ideális alkalmat nyújtott a szlovák térfélen nemrégiben felújított medencekomplexum (megint csak vájt fülűeknek: Podhájska termálne kúpalisko). Az igaz, hogy alig 60 km távolságra voltunk onnan, de valószínűleg még ma is a keskeny, minden burkolati jelzést nélkülöző utakon keringőznénk, ha nem tápláltuk volna be úti célunkat a mindentudó navigációs rendszerbe. Bár úgy vettem észre, hogy helyenként még ez az ügyes műszer is elnémult meglepetésében. A fürdő viszont nem hagyott kívánnivalót maga után.

Esztergom

A Mária Valéria híd felülnézetből. Legelőször 1895-ben építették, s legelőször 1919-ben rombolták le, azután 1927-ben állították helyre, 1944-ben robbantották fel ismét, remélhetőleg utoljára. Végül 2001-ben építették újjá, EU-támogatással, Magyarország és Szlovákia hozzájárulásával

Már kívülről szemlélve is megnyerte tetszésünket a modern, élénk színű épület meg a körülötte húzódó, nagy forgalmú bazársor, bent pedig meglehetősen népes vendégsereg és makulátlan tisztaság fogadott (csak a rend kedvéért: a hangzás és a helyszín ellenére a „makula” nem szlovák eredetű szó). Érdekes kidolgozású, formás medencékben különböző hőmérsékletű, ásványi anyagokban gazdag, sós fürdővizet élvezhettünk, ahol pedig az 1900 méterről feltörő, 80 fokot megközelítő forrásvíz közvetlenül torkollott a fürdőbe, ott néhány perc alatt bizonyára a tojás is kőkeményre főtt volna, ha mindezt lett volna bátorságom kipróbálni. Ehelyett inkább a legmélyebb medencében áztattam magam, amelynek szélénél még felszolgálópult is várta az italra és kávéra áhítozókat, méghozzá vízfelszín alá rögzített bárszékekkel. A szabadtéri részleg végében pedig egy takaros kis fabarakkban izzították a finn szauna levegőjét, és bizony jólesett a 90 fokos (geometriai tudományokkal alaposan felvértezett megjegyzések szerint éppen derékszögű) melegbe toppanni az ennél 80 fokkal hűvösebb környezetből. A teljes kikapcsolódást egyedül a mindenfelé kihelyezett órák zavarták meg, ám ez sem ok nélkül történt, a belépődíj ugyanis az eltelt idővel arányosan növekedett. Nyilván nagyon kellett figyelni annak, aki vékony pénztárcával érkezett, de azért mégsem kívánt záróra után itt maradni és felmosni az uszoda padlóját, amennyiben túllépi a határidőt.

Esztergom

Balassi Bálint hazafi, a magyar nyelvű irodalom első jelentős alkotója 1594-ben ezen a helyen kapott halálos ágyúlövést

Nem is maradtunk záróráig, de Magyarország felé még így is koromsötétben hajtottunk, és ekkor még nagyobb hasznát vettük a GPS útvezetőnek. Sokszor még az út széle is egybeolvadt a környező szántófölddel, de legalább nem panaszkodhattunk a nagy forgalomra, mert csak Párkány közelébe érkezve találkoztunk néhány gépkocsival, meg a H betűvel az útjelzőtáblán, úgyhogy innen akár gyalogszerrel is könnyű hazatalálni. Úgy is tettem. Megfáradt és kiéhezett barátaimat útjukra bocsátottam, én meg belevetettem magam Esztergom éjszakájába. Bár kerékpárt is bérelhettem volna, mert már itt is meghonosodott a mind népszerűbb, automata biciklikölcsönző rendszer, amely a találó „ebi” nevet kapta, ám ilyen kicsiny területen nem igazán éreztem ennek szükségét, sőt egyetlen turistatársamat sem láttam ilyen a járgányokkal karikázni. Nyári szezonban bizonyára más a helyzet. A centrumnak szerencsére jutott közvilágítás, néhány kocsma és klubhelyiség is üzemelt, persze nem kell a budapesti utcákhoz hasonlítani az itteni forgalmat. Hosszas fontolgatás után az ízlésemhez legközelebb álló, őrült punk-rock koncertet választottam, megfelelően trágár szövegekkel és egymást vadul taszigáló zenerajongókkal körítve, szóval egy minden igényt kielégítő, remek szórakozóhelyre bukkantam.

Esztergom

Nem mindenkinek volt türelme a lépcsőket használni a Várhegy megmászásához

Az előadás végeztével kellően elbódulva botorkáltam hazafelé, és útközben az óváros egyik utcájából éktelen kornyikálás ütötte meg a fülemet. A már jól ismert Padlizsánhoz közeledve egyre hangosodott a vidám kórus kántálása. Ezt már meg kell néznem! Kíváncsian kukucskálok be az ablakon, és alig hiszek a szememnek. Haverjaim egymást átkarolva táncolnak, és fennhangon éneklik az éppen megrendelt dalt, amely a Kör közepén állok c. Edda-műre hasonlít leginkább. Ezt nem szabad kihagyni! Rájuk nyitom az ajtót, csőre töltött fényképezőgéppel, és kattintgatok serényen, amíg csak észre nem vesznek a cimborák, vagyis szó szerint megvalósul a dal szövegének folytatása: „Körbevesznek jó barátok”. Ezután már csak pillanat műve, hogy az én vállamat is két oldalról átkarolják, és együtt dülöngéljünk az élő zene ritmusára. A hangszerelés sem mindennapi: a gitáros-énekes leányzót egy harmonikás úr kíséri. Meg persze a délszaki vérmérséklettel megáldott kórus, amelynek becses tagjai megmutatták a kissé visszafogott helybelieknek, hogyan kell felszabadultan, szellemes kurjantásokkal tarkítva, de azért kulturális keretek között táncikálni és mulatozni. Még a zenészek is elismerték, hogy nem gyakran futnak össze ilyen hálás közönséggel, mert tulajdonképpen sanzonestnek indult az eleinte csendes műsor, csak aztán éjfélkor a tisztességes vendégek hazamentek, és a helyiségben eluralkodott a balkáni temperamentum. Na persze a díjazással is meg lehetett elégedve a két muzsikus, hiszen nem maradt el a borravaló sem, cserébe a megható, fiatalkorunkat idéző dallamokért.

Esztergom

Sobieski János tiszteletére látványos emlékparkot létesítettek Párkányon, ahol a lengyel király 1683-ban legyőzte a török sereget, és egyúttal Esztergomot is felszabadította

Valószínűleg mi is sokáig emlegetjük majd egymás között a rokonszenves kisvárost meg a művelődési programokkal zsúfolt három napot, az viszont egészen biztos, hogy Esztergom még nagyon hosszú ideig fogja emlegetni a délvidéki öreg fiúk látogatását.

(Folytatjuk)

 

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Mészáros K. Ágnes
Hátsó borító: Renato Casaro
Borítóterv: Berkes Miklós
FORRADALOM (gasztroköltemény)

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Földalatti támadás Belgrádban Festival Srpskog Podzemlja, Dom Omladine, Belgrád, 2014.2.21.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az elvágyódó sötétség éjszakája Újvidéken Negura Bunget/Grimegod / Northern Plague / Ashen Epitaph - The Quarter, Újvidék, 20h, 2015.3.26

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Slipknot élőben és hangosan avagy: all we got is insane!

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tizenegy egész egynegyedes ütem Az Ashen Epitaph szülinapi bulija a Mojóban

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Antalovics Péter
Filmklub a Tudósban Újvidéken a Forum épületében, egy kis teremben fiatalok szórakoztatnak: fiatalokat.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: James Dean és a mosolya
Három film és örök hírnév A második világháború utáni Amerika önmagát elveszettnek érző ifjúságában már kódolva volt a lázadás

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
„A megoldhatatlan helyzet csak egy adott pillanatban az” Interjú Kalmár Zsuzsa színművésznővel

1 Hozzászólás | Bővebben +
: Valentyin Alekszandrovics Szerov – Télen
Újév Fordította: Evila

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sóskaleves
Nem szokványos csemegék 2. 2. rész – SALÁTÁK, ZÖLDSÉGEK

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sporhetsztori 3. Harmadik rész – A bájital

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A szentély
Levelek Japánból 12. 12. rész - Tsukuba-szan egy esős napon

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A mikrofonnál Fejes János
A változás belső folyamat Az Élet-öröm programokról

0 Hozzászólás | Bővebben +
: „Bazi magas mennyezet” – mondhatnánk röviden és velősen Ludwig Moralt müncheni festő freskójára
Kukucska a Duna kanyarulatába 2. Második rész - Öreg fiúk is megnyalják a sós vizet

0 Hozzászólás | Bővebben +
Vajdasági est feb3-17 Szemezgetés vajdasági műsorbeharangozókból

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
FERDINANDY GYÖRGY ÉS RÁCKEVEI ANNA MAGYARKANIZSÁN Art Café, február 8., vasárnap, 17.00

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Toldi
EGY KÜLÖNÖS TOLDI MAGYARKANIZSÁN Művészetek Háza - február 6., péntek, 11.00

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
III. International Jam Session – 2015.02.20. - 21.00 - ZEN Creol Song Day

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Gallieno Ferri, Zagor rajzolója 2013-ban
Patrick Wilding kalandjai (2.) Zagor, avagy Darkwood szekercés szelleme

0 Hozzászólás | Bővebben +