Az előző cikkben megismerkedtünk a pajzsmiriggyel, annak működésével, szerepével a szervezetünkben, valamint kiemelt élettani fontosságával. Másrészt betekintést nyertünk abba, hogy mi is történik, ha a pajzsmirigy által termelt hormonok mennyisége az egekbe szökik, és hogyan is ismerhető fel, illetve kezelhető az így létrejött hipertireoidizmus. Mostani témánk jóval gyakoribb beszédtéma a fiatal nők körében, sok esetben ugyanis a krónikus fáradtságot, gyengeséget, érdektelenséget a hipotireoidizmusnak, azaz a csökkent pajzsmirigyműködésnek tulajdonítják (néha jogosan, máskor jogtalanul). Az esetek egy részében azonban ez még csak ki sem mutatható a rutin diagnosztikai tesztekkel, mégis ott mesterkedik a háttérben. Amellett, hogy nagymértékben rombolja az életminőségünket ez a betegség, más súlyos következményei is lehetnek, amiket mindenképpen ismernünk kell. Íme hát!

Először is fel kell térképeznünk, mi minden okozhatja a pajzsmirigy működésének elégtelenségét. A leggyakoribb okai közé tartozik egy autoimmun állapot, a Hashimoto-féle pajzsmirigy-gyulladás. Ennek a betegségnek a hátterében, hasonlóan, mint a múltkor említett Graves-Basedow betegség esetében is, az áll, hogy a szervezet megtámadja a saját pajzsmirigyét, ezúttal azonban nem olyan típusú antitestek termelődnek, amelyek stimulálják a pajzsmirigy működését, hanem gyulladást kifejtve tönkreteszik a hormonokat képző sejteket. Ily módon csökken a hormonok mennyisége a vérben, a tünetek pedig szép lassan megjelennek. Amikor az orvos tumort vél felfedezni a pajzsmirigyben, egyes esetekben sebészeti beavatkozásra van szükség. Ha a szerv nagyobb hányadát eltávolítják, a pajzsmirigyfunkció csökken. Ugyanez történik nyaki sugárterápia esetén is, valamint radioaktív jóddal való kezeléskor. Léteznek olyan gyógyszerek, amelyeket más kórképek kezelésében alkalmaznak, de mellékhatásként képesek csökkenteni a pajzsmirigy működését. Ilyen a bipoláris szindrómában használt lítium és a szívritmuszavarok kezelésében alkalmazott amiodaron. Ha egy környéken a vízben és a helyileg termesztett növényekben kevés a jód, jódhiányos állapot alakulhat ki az ott élőknél, ez pedig pajzsmirigy-alulműködés formájában mutatkozik meg. Ez azonban országunkban ritkán lehetséges, az üzletekben kapható konyhasó ugyanis jódozott, megvédve bennünket így az esetleges jódhiánytól.

Mikor kell hipotireoidizmusra gyanakodnunk? Ha állandóan fáradtság gyötör bennünket, a bőrünk száraz, hámlik, a hajunk fénytelen, száraz, töredező vagy hullik, nem tűrjük a hideget, gyengül a koncentrációnk, a memóriánk, esetleg székrekedésben szenvedünk, nehezen kapunk levegőt, gyenge az étvágyunk, mégis hízunk, mindenképpen keressük fel az orvosunkat, mert nagy a valószínűsége a pajzsmirigy-gyengeségnek! Környezetünk, családunk, barátaink észrevehetik, hogy a hangunk mélyebb a korábbihoz képest, lassabbak vagyunk a megszokottnál. Emellett jelentkezhetnek menstruációs zavarok és izomgörcsök is. Később vizenyőssé válnak a végtagok, megnövekszik a nyelv, az arc is eltompultnak, kifejezéstelennek hat. Végső esetben életveszélyes állapotba kerülhet a beteg, mivel leáll az anyagcseréje, aminek következtében az életműködése sem mehet tovább.

Ha a terhes nőben fennáll a hipotireoidizmus, és az nincs kezelve, vagy pedig a terhes nő nem visz be elegendő jódot a terhesség során, akkor a magzati fejlődés gátolva van, illetve ha az újszülöttet, csecsemőt nem eteti megfelelően (azaz jódhiányban szenved), a növekedése és a fejlődése sem lesz megfelelő. Ez az állapot a kongenitális (veleszületett) hipotireoidizmus, régebbi nevén a kretenizmus. Az újszülött nyugodt, meglepően sokat alszik, nem különösebben érdeklik a külső hatások, a bélműködése is lassú. Ez az anyának általában még jó is, mert nem szükséges sűrűn tisztába tennie, könnyű vele bánni. Ezekre a tünetekre azonban nagyon oda kell figyelni, a korai hormonpótlás ugyanis segíthet megakadályozni az olyan szörnyű következményeket, mint amilyen a szellemi visszamaradottság és az alacsony-, akár törpenövés is! Szerbiában már kötelező az a szűrővizsgálat, melynek során a baba vérét különböző veleszületett kórokra vizsgálják meg. Ezek között ott van a kongenitális hipotireoidizmus is.

Ha a pajzsmirigy-alulműködés tüneteit tapasztaljuk, és orvoshoz fordulunk, a kórelőzmény, általános vizsgálat után a laboratóriumi diagnosztikai módszerek segítségével teljes képet kaphat a kezelőorvos a fennálló állapotról. A terápia az esetek nagy részében egyértelmű: pótolni kell a hiányzó hormonokat! A dózisról az endokrinológus szakorvos dönt. Tudnunk kell, hogy ez a pótlás életünk végéig tart, mert az anyagcserénkre – amelynek kerekét a pajzsmirigy hormonjai hajtják – mindig szükségünk van, nélküle nincs élet. Éppen ezért figyeljünk oda testünk vészjelzéseire, a tünetekre, és minél előbb forduljunk orvoshoz.