Az év vége felé közeledve sokaknál sor kerül az éves teljesítmény és eredmények elemzésére, kiértékelésére. Az előző évhez hasonlóan az idén is számos nehézségbe ütköztünk – bármely területen tevékenykedünk is – részben a Covid19 világjárvány következtében, ami jelentős mértékben elősegítette a burnout szindróma kialakulását.

A burnout, vagyis kiégési szindróma olyan tünetegyüttest jelöl, amely hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés, stresszhatások jelenléte következtében alakul ki, és fő jellemzője a fizikai-érzelmi-mentális kimerülés. Elsősorban azok a személyek érintettek, akik munkájuk során segítő funkciót látnak el, és az átlagosnál nagyobb mértékű empátiára van szükségük. Így a leggyakrabban veszélyben levő foglalkoztatottak az ápolók, orvosok, pszichológusok, jogászok, pedagógusok.

A burnout szindróma kialakulásának legfőbb oka a túlzott stressz, munkahelyi vagy magánéleti pozitív visszajelzés és elismerés hiánya, túl nagy munkahelyi felelősség, hosszú vagy rendszertelen munkaidő, elégtelen bérezés. Azok a személyek, akik az említett stresszfaktorok közül akár csak egynek is rendszeresen ki vannak téve, gyakran élnek meg krízishelyzetet, ennek következtében pedig romlani kezdenek a munkahelyi kapcsolataik, és csökken az önértékelésük.

A burnout szindróma kialakulásában fokozott veszélynek vannak kitéve azok a személyek, akiknek túl nagy elvárásaik vannak, rengeteg új ötlettel és ambícióval vetik bele magukat a munkájukba. Amennyiben ezek az ideák nem valósulnak meg, beindul a kiégés folyamata. Kezdetben a dolgozó túlzott lelkesedést mutat, nem reális célokat tűz ki maga elé, és a kollégákkal intenzív kapcsolatot ápol. Az igyekezetre és lelkesedésre pozitív visszajelzés érkezik, ennek következtében a dolgozó még inkább hatékonnyá és a munkája iránt elkötelezetté válik. Ezt a magas teljesítményt azonban hosszú távon lehetetlen megtartani, így az idő előrehaladtával a lelkesedés csökken, hanyatlani kezd az érdeklődés és a munka iránti nyitottság. Mivel a dolgozó érzi, hogy teljesítménye nem emelkedik, és a pozitív visszajelzés is elmarad, egyre több időt kezd tölteni munkával és a tökéletesség hajszolásával, ami bizonyítási kényszerbe csúszhat át. Ennek következtében a magánélet háttérbe szorul, viszont a munkahelyi teljesítmény így sem mutat javulást. Az érintett kerülni kezdi a kollégákkal, ügyfelekkel való találkozást, és minden segítő szándékot negatívan ítél meg és elutasít. Hogyha ez az állapot hosszabb ideig jelen van, a dolgozó teljesen érdektelenné válik a munkája iránt, ez pedig a burnout szindróma meglétét jelenti.

Sok dolgozó nincs is tisztában azzal, hogy a kiégési szindróma következtében tapasztal negatív testi és lelki szimptómákat, így nem is tud hogyan hozzálátni a probléma megoldásához. Az esetek többségében külső segítségre van szükség. A leghatékonyabb megoldás minden bizonnyal az lenne, ha változnának a dolgozó munkakörülményei, és a munkahelyi túlterheltség csökkenne, erre azonban a legtöbbször nincs lehetőség. Bizonyos személyeknél, akiknél a megfelelési kényszer korábbi eredetre mutat vissza, a pszichoterápia nyújthat megfelelő megoldást, ugyanis ilyenkor a probléma gyökerénél kell kezdeni a gyógyítást. Fontos lépés a krónikus stressz kezelése, ehhez nem feltétlenül szükséges külső személy bevonása. Különböző sportaktivitások, séták vagy bármilyen hobbi előtérbe helyezése rövid időn belül javíthat az érintett közérzetén, és így a kiégési szindróma tünetei is enyhülnek. Gyógyszeres kezelésre csak előrehaladott esetben van szükség, és a legtöbb érintettnek sikerül minőséges, kiegyensúlyozott életet élni terápiás segítség mellett is.

Fontos kiemelkedő figyelmet fordítani a probléma megelőzésére, és idejében észrevenni a túlterheltség jeleit. Bármennyire nehéz is, be kell iktatni a napi ritmusba olyan aktivitások végzését, amelyek hozzájárulnak a feszültség levezetéséhez, és boldogabbá tesznek – ezt legjobb még fiatalkorban megtanulni és megszokni. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy ismernünk kell önmagunkat és azt, hogy mire vagyunk képesek, annak érdekében, hogy elkerüljük az irreális célok kitűzését és az elérhetetlen tökéletesség hajszolását…