Az egyetemisták véleménye szerint az MTTK remek lehetőséget nyújt a továbbtanulásra

Szerbia-szerte október 3-án fogadták a felsőoktatási intézményekben az elsőéves hallgatókat. A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon ebben a tanévben 59 elsőéves egyetemista kezdte meg a tanulmányait. A karon az új akadémiai év négy alapképzéssel indult, ezek a következők: okleveles tanító szak, okleveles óvodapedagógus szak, okleveles kommunikátor szak és nevelői szak.

A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon az elméleti oktatás mellett a gyakorlati képzés is ugyanolyan fontosságot kap minden évfolyam esetében. Az MTTK-n a hallgatók szakmai gyakorlata is magas színvonalon tud megvalósulni, a társintézmények együttműködéseinek köszönhetően. Ennek célja, hogy a hallgatók megfelelő készségeket, jártasságokat és képességeket szerezzenek az adott hivatásban. A tanító szakos hallgatók szakmai gyakorlatának helyszínéül a szabadkai Majsai Úti Általános Iskola és a Széchenyi István Általános Iskola szolgál. A szabadkai Vackor Magyar Iskoláskor Előtti Nevelő- és Gyakorlóintézmény az óvodapedagógusoknak ad lehetőséget a gyakorlati képzésre. A Pannónia Alapítvány a kommunikátor szak hallgatóinak munkájában működik közre, az újvidéki Európa Kollégium pedig a nevelő szakos hallgatókat fogadja.

Azoknak az egyetemistáknak, akik Szabadkán kívül élnek, természetesen kollégiumi elszállásolásra is lehetőségük van, igen jutányos áron. Az étkezési lehetőségekre is különféle alternatívák vannak. A menza például kiváló helyszínül szolgál azoknak, akik meleg ételt szeretnének fogyasztani. A Magyar Nemzeti Tanácsnak köszönhetően ösztöndíjhoz is hozzá tudnak jutni az egyetemisták, ami óriási támogatást jelent a mindennapokban. Az MTTK-n, a diákcsere-programok mellett, a hallgatók különféle műhelymunkákon is részt tudnak venni. Az intézménynek egyébként van egy gyönyörű és korszerű könyvtára is, amely szabadidőben alkalmat nyújt a könyvek közötti elmerülésben. Szabadka Város pedig kiváló lehetőségeket nyújt a szórakozni vágyóknak is, hiszen a szabadidős programokon keresztül a különböző rendezvényeken át a kulturális eseményekig itt minden megtalálható.

Az egyetemi életről, az eddigi tapasztalatokról, a meglátásokról és a nehézségekről három elsőéves hallgatóval beszélgettem.

Az óbecsei Kovács Orsolya már egész fiatalon szeretett gyermekekkel foglalkozni, ezért úgy döntött, hogy óvodapedagógus szakra iratkozik be. Egyébként az Egészségügyi Középiskolában végzett gyógyszerésztechnikus szakon.

– Mivel nagyon szeretem a gyerekeket, nem volt kérdés, hogy e téren szeretnék továbbtanulni. Ugyanakkor volt még egy kikötésem. Mindenképp magyar nyelven szerettem volna folytatni a tanulmányaimat, hogy később az anyanyelvemen tudjam tanítani a gyerekeket. Az MTTK-ra a felvételi nem volt annyira nehéz, mint amennyire féltem tőle. Minden a tanuláson múlik. Ha igyekszik az ember, és elegendő kitartással rendelkezik, könnyebben átlibbenhet a nehézségeken. Habár a tanévet még csak most kezdtük el, eddig csak pozitív tapasztalatokkal rendelkezem. Az összes tanár és felsőéves hallgató végtelenül kedves, elfogadó és segítőkész velünk. Mindenki tekintettel van arra, hogy még ,,gyerekcipőben” járunk. A környezet is nagyon befogadó és családias, a könyvtár pedig kifejezetten tetszik. Úgy gondolom, hogy szabadidőnkben, vagy csak az órák közötti szünetekben, biztosan segítséget fog nyújtani a kikapcsolódásra. Az évfolyamtársaimmal már a legelején nagyon könnyen összebarátkoztunk. Mondhatni, ez a kis idő is elegendő volt ahhoz, hogy valamilyen szinten összekovácsolódjunk. Ez nagy löketet ad ahhoz, hogy ne szorongva, hanem jó kedvvel induljunk az órákra. A kezdetekkor, amikor a tanárok ismertették a követelményeket, bevallom, kicsit megijedtem, de szerintem csak hirtelen jött ez a sok információ, így bízom benne, hogy minden rendben lesz, és könnyedén megbirkózunk majd a ránk bízott feladatokkal. A várost annyira még nem ismerem, de napról napra egyre többet fedezek fel belőle, és most már könnyebben is tájékozódom. A jövőben egyébként tovább képezném magam, és logopédus szeretnék lenni – hallottuk Orsolyától.

A szabadkai Kolter László okleveles kommunikátor szakra iratkozott. Tanulmányait az Egészségügyi Középiskola gyógyszerésztechnikus szakán végezte, így az ő életében most egy nagy váltás következik.

– Úgy gondoltam, hogy ma már Szabadkán is van lehetőségem továbbtanulni, és egy ilyen nívós egyetemmel rendelkezünk, miért utazzak el messzebbre? Az ismerőseim körében többen is az MTTK hallgatói. Ők mindig biztattak, hogy ide iratkozzak. Nem is kellett sokáig győzködniük. A felújított épület nagyon jól néz ki, a légkör pedig kifejezetten családias. Olyan érzésem van, hogy most jó irányba haladok. Itt fejlődhetek és tanulhatok, mindamellett azokat a képességeimet is fejleszteni tudom, amelyek ugyan már megvannak, de még csiszolni kell rajtuk. A kommunikátor szak nagyon szerteágazó. Az egyetem befejezése után, meglátásom szerint, számos munkalehetőség közül választhatunk majd. Imádok beszélni, ezért úgy érzem, megtaláltam a jövőbeli hivatásom. Az évfolyamtársaim is felettébb rendesek és aranyosak. Úgy vettem észre, hogy lehet rájuk támaszkodni a későbbiekben is, hiszen az egyetemista létnek fontos része, hogy segítsük és támogassuk egymást. Az MTTK tanárai is kedvesek és segítőkészek. Biztos vagyok benne, hogy nem lesz könnyű az elkövetkezendő négy év, de ha tanulunk, és mindent beleadunk, sikeresen le tudjuk rakni a vizsgákat. Minden kezdet nehéz. Új embereket ismerünk meg, új környezetben próbálunk helyt állni, azonban jó érzés ezen közösség részének lenni, és látni, hogy új barátságok születnek. Az épületben egyébként a kedvenc helyiségem a könyvtár. Azt hiszem, itt fogom tölteni a szabadidőm nagy részét – mondta mosolyogva László.

Az óbecsei Kocsis Emanuella a nevelői szakon folytatja tanulmányait. A középiskolát Szabadkán, a Bosa Milićević Közgazdasági Középiskolában kezdte, s mivel az utazás Óbecséről elég nagy kihívást okozott volna a mindennapokban, ezért úgy döntött, hogy kollégiumba költözik. Időközben megismerte Szabadkát is, mára pedig már teljesen otthon érzi magát a városban.

– A középiskolás éveim alatt nagyon megkedveltem a kollégiumot, ahol éltem. Az évek során sok nevelővel voltam kapcsolatban, láttam a munkájukat, amit kifejezetten érdekesnek találtam. Amikor eldöntöttem, hogy tovább szeretnék tanulni, úgy gondoltam, hogy a nevelői szak mellett voksolok. Az egyetemet még csak most kezdtük el, de eddig csak pozitív tapasztalataim vannak. Az épület nagyon modern, emellett igazán szép is. A tanárok szimpatikusak, nyitottak és kedvesek, az oktatás is rendben zajlik. A nevelői szakon mindössze öten vagyunk, ami talán nem is olyan nagy baj, hiszen így sokkal könnyebben tudunk kommunikálni, és közös nevezőre jutni az évfolyamtársakkal. A legtöbb órát azonban együtt hallgatjuk le a többi szakon tanuló egyetemistákkal. Eddig a legnagyobb nehézséget, vagy félelmet talán a zene okozta. A Karon elég komolyan veszik a zene tantárgyat, én viszont nem igazán vagyok otthon e téren. Ami viszont megnyugtat, hogy mindent az alapoktól fogunk kezdeni, ezért nem lesz lehetetlen elsajátítani az ismereteket. Az egyetemen mindenki magának tanul. Ha nem teszünk le egy vizsgát, az csakis a mi hibánk. Rajtunk áll, hogy mennyit teszünk meg azért, hogy eredményesen fejezzünk be egy tanévet. Én a jövőben mindenképp e hivatás mellett maradok, és megpróbálok itthon elhelyezkedni. Szeretnék én is hozzátenni valamit a fiatal generációk neveléséhez – emelte ki Emanuella.

Képgaléria: