:

A zújvidéki lány esete Pesten

:

A PESTI FORGALOM EGY KÜLÖN FOGALOM

Kóstolgatom a közlekedést. Egy hatalmas sokk ért. Új információ minden oldalról, és már szinte akkor biztosak voltunk abban, hogy egy nap majd rólam beszélnek a Tényekben. Vagy a villamos csap el, vagy a saját sávom helyett a sínekre kanyarodok rá. Mindent elképzelhetőnek tartottam azok után, hogy először pillantottam meg a „kétszínű” szemafort. Na most. Kezdjük azzal, hogy nem is szemaforként emlegetik Pesten, hanem az egy lámpa. Ennek a kifejezésnek a használatát, amikor először hallottam, teljes mértékben elutasítottam. Azt hittem, a szemafor valami univerzális kifejezés, mint például a telefon vagy a farmer. De nehogy már ilyen egyszerű legyen!

És akkor megjelent előttem egy dekódolást igénylő jelzés. Balra fordulni tilos, a szemafor balra piros. Jobbra nem lehet fordulni, nincs jobbra. Egyenesen a piros fény jelzi, hogy tilos menni. Szóval piros a szemafor, de azért van ott mellette egy zöld nyíl. Egy időben volt piros is, meg zöld is a szemafor. Én meg egyidejűleg voltam roppant ideges. De persze a szomszédom erre a szemafor dologra talált valamilyen logikus magyarázatot.

Természetesen a KRESZ-szabályokkal nem egyszer gyűlt meg a bajom. A pesti forgalom az egy külön fogalom. Olyan, mint a nő. Nem megérteni kell, csak elfogadni úgy, ahogy van. Biztos voltam benne, hogy ha ma ülnék először volán mögé, sosem tenném le a vizsgát. És kétszínű szemaforból is akadt még egy jó pár útközben.

 

IMÁDOK VOLÁN MÖGÉ ÜLNI

Tudjátok, hogy van az a mondóka? Állj, ha piros, várj, ha sárga, akkor menj, ha zöld a lámpa. Na, egy fenéket. Aki nem egyszer ült csúcsforgalomban Pesten a körúton, az tudja, hogy a történet egy kicsit más. Állj! Várj! Mindegy milyen a lámpa. Mennek, mész te is. Ja, nem. Állj! Ott még mindketten átérhettünk volna. O, sunce ti...

A helyzet az, hogy egyszer, meg utána még jó párszor rám szóltak a szüleim, hogy túl forró a vérem, amikor a volán mögött ülök, és úgy káromkodok, mint egy kocsis. De amikor másfél óra kell, hogy az ember kiérjen a városból, és végre megpillantsa az áthúzott Budapest táblát, és kevesebb időbe telik eljutni Győrtől Pestig, mint Pesttől Pestig, vagyis a lakásig... hát akkor nem tudok éppen mosolyogva ülni és énekelni az I'm a Barbie girlt.

És ha már kocsikázás, akkor szerintem itt, a káromkodások után persze, a sofőrök által leggyakrabban kiejtett mondat az „ez még zöld volt”. De van itt egy olyan mondás, hogy ha a rendőr nem látta, akkor tényleg zöld volt. A helyzet az, hogy itt máshogy működik még az a rohadt szemafor is. Nem kezd el pislogni a zöld, ami már elég figyelmeztető jel, hogy most már jön a sárga, utána pedig meg kellene állni, mert jön a piros. Neeem. Zöld, utána hirtelen narancssárga, és mire az ember eldönti, hogy nem szívesen repülne ki az ablakon, mert nem tud padlóféket nyomni, szóval megpróbál még átérni a sárgán, addigra már át is ment a piroson. És ugye van, hogy ötméterenként akad egy szemafor. Imádok volán mögé ülni.

 

A SÉTA

Mindig azt mondom, hogy egy nap az lesz a vesztem, hogy szemüveg nélkül megyek sétálni. A nagybetűs élet akkor kezdődött el, amikor a kisbetűket már nem láttam. Ami meg a pesti sétákat illeti, hát van mit látni, de még hallani is. Így ütötte meg a fülem egy pesti maca nyavalygása. A pórázon vezetett állatot szidta. Miéééért nem leheeeet normálisan sétálniii? Nem tudom, kedves hölgyem. Talán azért, mert egy macskát vezet pórázon. A legszörnyűbb az egészben pedig az, hogy az ilyenen én még csak meg sem lepődök. Mint ahogy a puffogó sünökön sem, amik ide-oda rohangálnak az ember lába előtt.

sunrise

HOLDVILÁGOS ÉJSZAKÁN, MIRŐL ÁLMODIK A LÁNY?

Hogy jön egy ötlet talán, hogy Pesten éljen, vagy éppen Budán. Választ kellett adni arra a kérdésre, hogy miért éppen ebbe a B betűs városba költözöm, amikor nem keveset szidtam a költözési folyamat előtt, alatt s még után is.

Egyik alkalommal, amikor Magyarországról jöttem haza, Bécsen keresztül, szembetűnt a kivilágított település. Erről tudtam, hogy valahol Pest alatt járhatok. A busz ablakának támasztva a fejem, mintha csak egy filmben lennék, figyeltem az elém tárulkozó tájat, amiből persze éjszaka az autóúton a suhanó buszból nem sokat lát az ember. Ha pedig valóban az ablaknak támasztja a fejét, akkor még az agyrázkódásra is van esélye, hiába mondogatom, hogy a magyar aszfalt olyan puha. A busz persze szerb... De egy orvosos filmbe teljes mértékben beleillene.

Felpillantottam a holdra. A megszokott pezsgőszínű aprócska golyó helyett egy csodálatos narancssárga korong terült el az égen, és meg mernék esküdni rá, hogy nem a holdsugár ölelte körbe, hanem glóriája volt. És akkor beugrott a gondolat, hogy Pest felett még a hold is olyan szépen süt. Mondjuk, ez lehet egy kőkemény ok a költözésre, nem? Aztán kiderült, hogy valóban szépen süt a hold. Még akkor is, ha tulajdonképpen nem önálló fényforrás, hanem csak a napot veri vissza.

 

A TÖRŐDŐ GÁZMŰVEK

Nem sokkal a beköltözésem után kaptam egy e-mailt, ami arról tájékoztatott, hogy már csak két nap maradt hátra a határidő lejártáig, és a gázműveknek feltűnt, hogy nem fizettem ki a számlámat, szóval jó lenne, ha most utalnék nekik egy jó néhány ezer forintot a mailben feltüntetett számlára.

A dolog több okból is gyanús volt. Még én sem fogtam fel igazán, hogy Magyarországon vagyok, de a gázműveket erről máris értesítették? Szóval megpróbáltam lenyomozni, hogy ez kinek a milyen számlája, hiszen a mailből nem sok dolgot tudtam meg. Egy feliratkozásra szolgáló spam céltábla e-mail-címre írtak, amit normál esetben senkinek sem adok meg.

Gázszámla, vagy bármi más nem lett a nevemre íratva. Néhány üzenetváltás után megtudtam a tulajtól, hogy nem is az általam bérelt pesti lakás gázszámlájáról van szó. Még csak nem is a Magyarországon élő nővérem gázszámlája. Ahhoz, hogy bővebb információt kapjak a számláról, ami persze nem volt az e-mailben feltüntetve, a weboldalon kutakodtam, ami hamar tájékoztatott arról, hogy az elektronikus ügyintézéshez regisztrálnom kell, amit én nem tettem meg, és még csak nem is terveztem.

A kis aranyoskák rajtam akartak meggazdagodni. Milyen kedves. De mint már említettem, az egy a spam maileknek szánt e-mail-cím. Move to spam. Delete forever. Rohadjanak meg! Már akkor sejthettem volna, hogy nem lesz fenékig tejfel itt az élet. Nem hiába van a mondás, hogy jön az magától, mint a gázszámla.

 

A ZUGLÓI HAJNAL

Azt kell mondanom, hogy a zuglói hajnalnak párja nincs. Főleg a tél felé közeledve. A lelkiismeret, vagy az új környezet, de valami nem hagyott aludni. Így esett meg, hogy hajnalhasadáskor már a hatalmas ablakok előtt álltam, és figyeltem, ahogy a nap óvatosan a fejünk fölé emelkedik, és ezzel a színskála összes színét felfestette az elém táruló égboltra. Lélegzetelállítónak nevezném azt a látványt, ami miatt megérte egy kicsit korábban felkelni. Vagy akár Pestre költözni?

Ennek köszönhetően mindennek olyan tél illata lett. Egy bögre forró teát szorongattam a kezem között a langyos radiátornak támaszkodva, és élveztem, ahogy a lágy napsugarak belopakodnak a nappalimba, s gyengéden rajtam is végigsimítanak. Csend volt. A csukott ablakon át még nem szűrődött be a reggeli forgalom zaja. Én pedig csak ott álltam, hol egy sörrel, hol pedig egy teával, és úgy véltem, hogy megengedhetek magamnak ennyit. Egy pár perc, talán egy óra nyugalmat mielőtt a valóság visszaránt a mókuskerékbe.

 

Fotók: Patarica Ildikó

(Folytatjuk)

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Címoldal: Rokon Ilonka Copyright 
Hátsó oldal: Topolya a részletekben lakozik – Fenyvesi Gergő
Olyan helyre Megérkezett a hűvösebb idő, vele együtt a fűtési szezon, és azzal együtt a bűz. Sötétedés után ne...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Rimini
Toszkána... Lazio? Olaszország! Egy ilyen beszámolót talán azzal illik kezdeni, hogy megmagyarázom, hogyan jutottam ki tizennyolc...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A zújvidéki lány esete Pesten A PESTI FORGALOM EGY KÜLÖN FOGALOM

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A legendás kiadvány újragondolt borítója
Lemezbemutató zenekar nélkül Újvidéken is népszerűsítették a Dobri Isak együttes immár bakeliten is megvásárolható bemutatkozó...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Húsz évvel később Megjelent a Lacuna Coil Comalies XX című lemeze

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Bíró Timi
Vajdaság syép bibliája Rokon Ilonkát mindenki ismeri, és valahol mindannyian Ilonkák vagyunk, leszünk.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Sajnos nem az én képem, de tök így nézett ki a levesem
Sporhetsztori 119. 119. rész – Transzforméjsön in processz

0 Hozzászólás | Bővebben +