Hattyúdal vagy hattyútánc?
A Swans november 4-én újból Budapesten!
Hipnotizáló, spirituális, materiális, húsbavágó, elgondolkodtató, emberi, ördögi, angyalok tábortüzes megha(j)lása, amerikai, nagy-nagy távolságok, sivatag zenéje, amerikai nagyvárosé, préri, egy kis bendzsó, gyónás, elbukás, karácsonyi kis éji himnusz, betlehemi jelenet, karácsonyfa körül, fahéj illata, nyelved hegye a nyers húson a hentesnél, feltámadás, lassulás, fókuszálás, egy májndfulnessz szeánsz és agyadat elemeire tépő zuhanó üstökös.
Ennyi, és még megannyi jelzőt rá lehetne sütni a New York-i Swans zenéjére és még akkor sem mondtunk el mindent – főleg azt ez erőt, ahogy mindez, a lemezen szereplő felvételen túl hatni tud egy Swans koncert résztvevőire.
Michael Gira zenekarvezető sokfelé el tud vinni, ahonnan vissza is hoz, ha épp olyan a kedve, de bátornak is kell lenni, ha épp ezt az utat akarjuk kóstolgatni. De a lényeg, hogy bármilyen tekergős utakon is szeret minket vezetni, akkor is megéri. Bátraké a szerencse!
Legközelebb hozzánk, időben és térben is, november 4-én Budapesten játszanak majd az Akváriumban.
Az apropót nem kis esemény adja, ugyanis idén jelent meg a zenekar 16. lemeze, a monumentális (hosszúságú – mondjuk ki: kétórás) The Beggar, amit ez a turné hivatott promózni.
Mit lehetne erre még mondani? Minden másra ott van a Wikipedia vagy a ChatGPT, hogy ezt a szöveget is tovább fűzze.
Azt még tudjuk, hogy erre a zarándokútra talán érdemes kispórolni az anyagiakat. Ilyenből (már) nem lesz sok, amíg ez az emberi civilizáció élni képes ebben a formában, de már azután se. A Swanst ez a civilizáció szülte, mindenki benne van, én is, meg te is. De a koncerten is?
Jegyeket itt lehet venni, gyorsan, sebesen.
