Komoly zenei gyönyör

  • szerző: Bíró Tímea

Fotók: Baráth Attila

Évadnyitány az Electe partitúrája alapján

Szeretném elkerülni a patetikusságot, a túlzást, a fennköltséget, de nagyon nehéz, ha barokk komolyzenéről van szó. Ezt az állapotot – amelyet a barokk vált ki belőlem – csak fokozza, ha élőben hallgathatom. Mindegy, hanyadik sorban, a komolyzenei koncerteken úgysem a látvány a lényeg. Persze szívesen megsétáltatom a tekintetem az elegáns művészek fekete fellépőruhája és hangszereik között, s ilyenkor mindig leragadok a csellónál. Örök szerelem, hiába. Az értékelő skálám legmagasabb szintjét mégis akkor éri el egy hangverseny, ha a mélyutazásokat kizárólag a hallásom által teszem meg. A barna szembogarak találkoznak a Városháza széksorainak barnaságával, vagy egy kicsit a gondosan kimunkált ablakokra emelik magukat, és sodródnak a képekkel, gondolatokkal.

A legutóbbi gyönyört az Electe szolgáltatta 2015. szeptember 3-án a megszokott helyszínen, a Városháza dísztermében, amikor is a magyarországi AnimaMusicae Kamarazenekart hozta el Szabadkára a klasszikus zene kedvelőinek. A már CD-vel is büszkélkedhető zenekar 2010-ben alakult, s azóta több, mint száz koncertet tudhat maga mögött. 2011-ben a bécsi Musikverein Aranytermében rendezett V. Summa Cum Laude Nemzetközi Ifjúsági Fesztiválon vonószenekari kategóriában első díjat nyert. A koncert kezdetekor rögtön a mámor közepébe vágtak, ugyanis Vivaldi egyik vonósokra írt C-dúr szimfonóniáját adták elő. Vivaldit hallva nehezen tűrtőztetem magam, valamilyen belső indíttatást érzek, hogy járjon a kezem-lábam, vagy legalább az ujjaimat táncoltassam meg. Egyszerűen életre kel bennem a dallam. A kottába ágyazott finomság után egy Edward Elgar-szerenád következett, majd jött a „főműsorszám”. Kinka Rita zongoraművésznő csatlakozott a zenekarhoz. A szabadkai születésű művésznő mindig örömmel játszik szülővárosában, s az ő örömétől csak a közönségé a nagyobb, hiszen a profi szintű zongorajátékot lehetetlenség nem befogadni. Számomra tökéletesebb művet nem is választhattak volna: Johann Sebastian Bach: D-moll zongoraverseny BWV 1052. Izgalmas, összetett, aprólékosan kidolgozott muzsika barokk gyökerekkel és lombozattal. A szemeim célpont nélkül maradtak, csak tódultak elém a képek, melyeket körülfont a díszes hangsál, én pedig rábíztam magam a hangszerek meséjére. A mélyrepülést a vastaps és egy rövid szünet szakította meg. Nem volt könnyű a visszatérés. Miután ismét rendeződött a vérnyomásom, a testemet elhagyta a bizsergés, jöhetett a második utazás először Mozart világába (B-dúr divertimento, KV 137), majd Dohnányi Ernő és Dmitry Sitkovetsky szerenádja kalauzolt minket más égtájak felé.

A majdnem kétórás koncert alaposan lekötötte a közönség figyelmét és ingerhálózatát. Talán pont ez a zártság miatt szeretek annyira komolyzenei koncertekre járni. A fülelő egyén mindent a koncerttermen kívül hagy, emberi szót nem ért, megválogatja, mit enged be a látókörébe, szünetet kongat a gondolatoknak, és átadja magát a dallamvilágnak, amelyet a nagyszerűbbnél nagyszerűbb művészek produkálnak. Mindebből a gazdagságból jóval kevesebb jutna, ha nem lenne a városnak egy Electe Szervezete, amely fáradhatatlanul gondoskodik arról, hogy az érzékenyebb lelkűek se maradjanak zene nélkül.

Tegek:
Bíró Tímea

Bíró Tímea vagyok, de általában csak csak Bíró Timi, így ismerhettek a lapokról is. 2010-ben jelent meg az első írásom a Képes Ifiben, ami egy spanyolországi útibeszámoló volt. Sok-sok karakterrel hoztam Nektek élménybeszámolót különböző kulturális eseményekről, örömmel írtam  és írok kedvenc könyvekről, interjúk is születnek művelődés vagy egészségügy témakörben, de ami a fő területem a lapban, az a nagysikerű My Choice. Nem miattam sikeres, hanem a sok színes vajdasági egyéniség miatt. Nagyon szeretek agyalni, hogy ki legyen az újabb alanyom és izgatottan várom a kérdésekre adott válaszaikat. Mivel bölcsészkaron tanultam, ezért ezen a vonalon mozgok. Mindenütt csak írás, a Hét Nap hetilap a szeretett munkahelyem, mellette verseskötetek (A pusztítás reggelei, Hosszú) és kisregény (Moldva) a Forumnál. Legyen minél több természet, nevessenek sokat a fiúim (a férjem és a fiaim), és jó, ha van időm edzeni, olvasni, zenét hallgatni. Mellesleg szirupkészítő nő is vagyok, de csak nyáron, amikor van menta és citromfű.

Galéria