Sporhetsztori 60.
Anikó varázsol – 3. rész
Most jöjjön újra egy kis Anikó, egy kis kolbászkrém és egy kis ízelítő abból, miért is érdemes a lelkünket kidolgozni nap mint nap! Sajnos, elérkeztünk interjúnk utolsó felvonásához, pedig szívesen faggatnám tovább Konyhafőnökünket erről-arról, de ne aggódjatok, a jövőben biztosan visszatérünk még hozzá. Addig is olvassátok, kövessétek, próbáljátok ki a tanácsait és persze a főztjét is mindenképpen! Jó étvágyat!
Az egészséges ételeken és a testmozgáson kívül mit ajánlanál az olvasóknak?
– Négynaponta gyümölcsnapot szoktam tartani, ami azt jelenti, hogy egész nap csak friss gyümölcsöt és nagy mennyiségű folyadékot veszek magamhoz. Ilyenkor mentesítem a szervezetem a nagyobb emésztésektől, és mérgeket szabadítok fel, amik a folyadékkal távoznak. Kérdezhetnétek, hogyan lehet ezt kibírni. Hát, nekem e napokon van a legtöbb energiám. Mindenkinek csak ajánlani tudom, hogy próbálja meg, és meglátja, tovább marad fiatal és fitt mind a teste, mind a lelke!
Van kedvenc ételed? Mi az, amit a legjobban szeretsz?
– Mindig az aktuális új felhozatalom. Pár nappal ezelőtt még az ősz új kedvencére szavaztam volna, a sütőben sült sütőtöklekvárra, de tegnap kikísérleteztem egy új ízvilágot a cukormentes zabsütivel. Ez a narancsos-gyömbéres kész kaja felér egy orgazmussal!
Hogyan viszonyulnak az emberek a konyhádhoz? Kaptál-e a rengeteg pozitív visszajelzés mellett valami rosszindulatú kritikát az „elvetemült húsevőktől”?
– Remek fogadtatásban volt részem. Sokan gratuláltak, még ismeretlen emberek is megkerestek, és azt kérdezték, hol voltam eddig, miért vártam erre ilyen sokáig, hisz hiánypótló élelmiszerekhez juthatnak hozzá általam, amikhez a környéken máshol nem tudnak. A környező városokban szájról szájra terjedt a kis konyha híre. Segítettek – ha kellett üveg, gyűjtőakcióba kezdtek, hogy legyen mibe tennem a lekvárt, amit előszeretettel rendelnek a mai napig is. Sőt, még csak most jön a szezonja! Csodálatos érzés. Álmaimban sem gondoltam volna, hogy létezik ekkorra hála, ami most eltölti a szívemet! A legmeghatóbb, amikor a kisgyermekek reakcióiról mesélnek nekem a szülők. Egyik fiúcskától nem tudta elvenni az anyukája a diókrémet, mert a kicsi azonnal sírni kezdett. Máskor egy szülő arról számolt be, hogy anyatejen és Anikó konyhájának rizstején kívül a csöppség semmilyen más tejet nem hajlandó elfogadni! De az egyik legszívhezszólóbb eset így hangzik, idézem a vásárlót: „Szia, Anikó! Elfogyott a keksz! Az unokám azt hajtogatja: Mama, hozzál nekem kekszet! Nagyon szereti, süss neki, kérlek! 1 kg kellene, mihamarabb!” Persze, vannak negatív vélemények is. Aggódnak is, hogy valamit nem jól művelek. Igazából szemtől szembe nem volt rá incidens, de interneten jutott a fülembe egy idős bácsika véleménye, aki a konyha árait kikéri magának, és egy gyorsan meggazdagodni vágyó próbálkozónak titulált, valamint azt ajánlotta, hogy dolgozzam meg a pénzemért, mint a többi tisztességes ember.
Mint látjátok, időnként becsúszik egy lehúzó vélemény is, de szerencsére túlnyomó többségben az Anikó konyhája mellett voksolók vannak, azok, akik kedvességükkel, segítőkészségükkel, emberségükkel erőt adnak a mindennapok újrakezdéséhez-folytatásához, ahhoz, hogy mosollyal az arcunkon és boldogsággal a szívünkben tudjunk előre haladni és az időnként elénk gördülő nehézségeket könnyűszerrel le tudjuk küzdeni. Kívánom, hogy továbbra is gyümölcsözzön a szimbiózis a helyi kistermelők, Anikó és konyhája, valamint a vásárlók között, hiszen ebben a varázs háromszögben rejlik a jövő egyik titka, az út a fenntarthatóság és az egészségesebb világ felé. Legyetek jók, és egyetek jót, gyerekek!
Vegán kolbászkrém
Légmentesen záródó dobozban vagy befőttesüvegben napokig eláll. Egy kis kolbászkrémet, lila hagymát a pirítósra, és már kész is a tökéletes vacsora! Bármilyen szemes gabonából elkészíthető, de kölesből sokkal krémesebb az állaga.
Hozzávalók:
Elkészítés:
A búzát megmossuk, és beáztatjuk egy éjszakára. Feltesszük sóval és egy evőkanál olívaolajjal főni, legalább másfél-két órát. Ha kész, leszűrjük, és hagyjuk kihűlni. Ledaráljuk húsdarálón a megtisztított fokhagymával (vagy aprítógépbe tesszük). Hozzáadjuk a fűszereket, az olajat, és alaposan összegyúrjuk. Egy éjszakán át érleljük.
Az előző rész itt olvasható.
