A Nő
Fotók: Nagy Nikolett
Amikor azt mondjuk, hogy „NŐ”, akkor egy egészen különös teremtményre asszociál mindenki. Pedig minket, nőket is az Isten teremtett. Na, valljuk be, persze azért nem alaptalan a furcsa hasonlat. Számtalan film készült, s ugyanennyi könyv íródott, amelyek magát a női formát és viselkedést vizsgálják. Nos, az elmúlt hetekben, napokban néha akarva-akaratlanul is a szemem elé kerültek olyan ismeretlen emberek, akik érdekes külsővel és még érdekesebb személyiséggel rendelkeztek. Ezért úgy gondoltam, papírra vetem azokat a gondolatokat, amelyek azokban a percekben megfogalmazódtak a fejemben.

Az első az volt, hogy mennyire kemények is tudunk lenni. Férfiakat megszégyenítő módon viselünk el fájdalmakat, harcolunk, küzdünk, győzünk, s reméljük, hogy jobb lesz. Ami nagyon helyes dolog! Persze egy bizonyos szinten. Mert egyébként teljesen természetes, hogy ez a kemény életforma nem rendszerességgel jelentkezik. Igazából a nő egy érzékeny, gyenge teremtmény. Aki mindig komolyabban érez, gondolkodik és cselekszik is, mint például egy férfi. Mellesleg hisztizik, sír, hangosakat nevet, valamint ezeket együtt is képes alkalmazni, abban az esetben, ha valamit meg szeretne kapni, el szeretne érni, vagy épp nem kapott meg és nem ért el.
Van, hogy időnap előtt fel kell hogy nőjön egyes feladatokhoz. Mégis meg kell maradnia egy tündérnek, aki varázsol, ha kell, segít, ha kell, és megold helyzeteket, ha kell. Márpedig gyakran kell. Ami a külsőt illeti, egy hölgy sincs megelégedve vele. Az „itt egy kis felesleg, csúnya a szemöldököm, töredezett a hajam” és sok-sok ehhez hasonló apró és lényegtelen dolog jár a fejünkben nap mint nap. Holott ezek csak formális dolgok, amelyeken lehet javítani, sőt kell is, mivel vannak határok, amelyeken belül meg kell maradnunk. Ami igazán fontos, az az, hogy tudunk szeretni, és képesek vagyunk emberek maradni. Egyszóval nőnek lenni nagy feladat! Kihívásokkal jár, amelyekből tanulni lehet, és amelyeket tanítani lehet!

Bizonyos eseményeket másként élünk meg, másképp viszonyulunk hozzájuk, és ezek olykor kihatással is vannak ránk nagymértékben. A jelenleg aktuális elvándorlás témája, vagy akár egy esküvő, ne adj’ isten egy temetés, vagy csak egy szimpla egyetemi vizsgára való felkészülés. Nem beszélve egy kitörőben lévő szerelemről, egy fájdalmas szakításról, millió mosolyról, flörtről, kellemetlen betegségekről. Ezek megélése után az események súlyát vagy épp gyógyító erejét a szemen keresztül tudjuk leszűrni, avagy megállapítani, hogy pozitív vagy negatív hatást gyakoroltak ránk. Egy nő arca és a szeme világa sok mindent elárul. Nem beszélve a kezéről. És ha már itt tartunk, a megjelenése és a viselkedése is nagyot sokatmondó lehet, ha jól megfigyeljük. Azt, hogy miben tehetséges, akkor tudjuk meg, ha elkezdünk vele beszélgetni, hiszen úgyis elejt néhány mondatot magáról, attól függetlenül, milyen témáról van igazából szó. Amikor mosolyog, nem biztos, hogy vidám vagy boldog, lehet, hogy éppen kegyetlenül szomorú, megtört vagy meggyötört. Viszont az esetek többségében azért mégis felszabadult, ha vigyort látunk rajta. Ha utazik, nagy táskát visz, sok felesleges cuccal megpakolva. Ha nem utazik, akkor is nagy táskát hord magánál, szintén sok cuccal, amelyekre viszont bármikor szüksége lehet. Legfőbb jellemzői közé ezeket a dolgokat sorolnám.

Mégis, ha ennél egyszerűbben szeretném kifejezni magam azzal kapcsolatban, milyen is a nő, akkor azt a kifejezést használnám, hogy különleges. És hogy miért? Hát pont azért, mert a felsorolt dolgokra képes, és mindezek mellett tud élni saját életet. Egy belső gondolatokkal és érzésekkel teli életet! Ami csodás. Nem utolsósorban arról se feledkezzünk meg, hogy egy nő nem minden férfi mellett ugyanaz a nő!