Beköszöntött a nyár, itt a jól megérdemelt pihenő. Önfeledten vetjük bele magunkat azokba az aktivitásokba, amelyek eddig igencsak hiányoztak. De ennek a felhőtlen időszaknak is megvannak a maga veszélyei, úgyhogy ha igazán szeretnénk kiélvezni a legmelegebb évszak adta lehetőségeket, tegyük azt okosan és figyelmesen. Következzék néhány olyan – néha csupán zavaró, máskor viszont kimondottan veszélyes – egészségügyi állapot leírása, amelyek nyáron, a magas hőmérséklet, illetve napsugárzás következményeképp fordulhatnak elő.

A melegben mindig jólesik vízben megmártóznunk. Akár folyóban, tóban vagy mesterséges medencében tesszük ezt, szervezetünket egy halom vízben élő kórokozónak tesszük ki potenciális gazdatestként. Főként a medence jelent problémát, ha ugyanis nincs megfelelően klórozva a vize, illetve azt nem cserélik megfelelően, nagy lehet a fertőzésveszély. Leggyakrabban a szemünk, fülünk, bőrünk és a női nemi szervek lesznek a kórokozók célpontja. A lábgombásodást külön nem kell bemutatni, életünkben többnyire mindannyian találkozunk vele. Sajnos a gombák különösen szeretik az állóvizeket, de a higiéniát mellőző tusolók is kellemes lakóhelyet biztosítanak számukra. A tusolók a vírusos szemölcsfertőzésnek is teret adhatnak. A hölgyek mindenképp legyenek óvatosak, a gombák ugyanis hüvelygyulladást is okozhatnak a fertőzött vízben. A külső hallójárati gyulladást baktériumok okozzák, tünetei között szerepel a fül viszketése, fájdalma, amit kellemetlen szagú váladékozás kísérhet. Ha belenézünk a fülbe, pirosságot tapasztalhatunk. A nyári fürdőidény ideje alatt jóval több beteg jelentkezik kötőhártya-gyulladással az orvosnál. Ennek oka kettős: egyrészt a medencevíz fertőtlenítése érdekében bevetett klór okoz irritációt a nyitott szemmel és úszószemüveg nélkül búvárkodóknál, másrészt a Chlamydia nevű baktériumtörzs is okolható, esetleg vírusok. A szem ilyenkor piros, nehezen nyitható, fényérzékeny, fáj, és erőteljesen könnyezik. Néha váladékozás is előfordul, a szemhéjak ilyenkor összeragadnak.

Hogyan tudunk védekezni az uszodák veszélyei ellen? Kézenfekvő tanács lenne, ha azt mondanám, kerüljük őket. Érdekes ellentét, hogy a talán higiénikusnak kevésbé tűnő nyílt vízi strandokon kisebb a fertőzésveszély, mint a jól takarított medencékben. Mégis, néhány dologgal megelőzhető a baj. Lehetőleg ne járkáljunk mezítláb a medencék környékén, minél előbb szárítsuk meg fürdőzés után a fürdőruhánkat, vagy cseréljük le, illetve mindenképpen zuhanyozzunk fürdőzés után (de előtte is)! Ha már tüneteink vannak, forduljunk orvoshoz a megfelelő kezelés érdekében.

Tény, hogy náthát nyáron is kaphatunk, mégis, az általános vírusfertőzések közül jóval gyakrabban fordul elő a gyomor-bélrendszer fertőzése. Egyes vírusok kifejezetten kedvelik a meleget, így okozva a fertőzötteknél (akik gyakrabban gyerkőcök, mint felnőttek) hőemelkedést, hasi fájdalmat, hasmenést, hányást. Az ételmérgezés veszélye sem hanyagolható el, ha a fent leírt tünetek okozóját keressük. Általában a nem megfelelően átsült vagy megfőtt ételek, romlott tojás és tej fogyasztása idéz elő mérgezést. A betegség ideje alatt figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra, mivel a hasmenés és hányás kiszáradáshoz vezethet. Ha nem sikerül megfelelő mennyiségben folyadékhoz jutnunk, mert az távozik belőlünk, az orvosi segítség az infúzión keresztüli folyadékpótlást jelenti kórházi körülmények között.

A túlzott napsütés következtében nyáron napszúrást vagy hőgutát is kaphatunk. A kettő közötti különbség az, hogy a napszúrás a fedetlen fejet érinti, a hőguta pedig az egész test felmelegedésével jár, ami bármilyen magas hőmérsékletű térben előfordulhat (pl. fémfeldolgozó üzemek, szauna stb.). A napszúrás tünetei a fejfájás, nyugtalanság, szédülés, émelygés, hányás és végül az eszméletvesztés. A napszúrást fejfedő viselésével, vizes borogatás fejre való helyezésével előzhetjük meg, a hőgutát pedig megfelelő folyadék- és ásványianyag-bevitellel.

Az erőteljes napsugárzás következménye lehet a napégés. A legtöbbször nem is gondolunk arra, hogy naptejet, napolajat kellene használnunk, amelyek védik a bőrünket a káros UV-sugárzástól. A leégés mindig veszélyt rejt magában: lehetséges kóros mutációt a bőrsejtekben, mely rákos elváltozást indíthat el a későbbiekben, így kialakítva a bőrrák valamelyik válfaját! Érdemes mindig odafigyelni az időjárás-jelentésekben elhangzó UV-indexre (amely a napsugárzás intenzitásával arányos; 8 felett már igencsak veszélyes), illetve lehetőleg kerüljük a napot 10 és 15 óra között. És mindenképpen használjunk naptejet, bőrtípusunktól függően alacsony vagy magas faktorral rendelkezőt!

A kedves olvasónak kívánok kellemes, pihenésben és feltöltődésben gazdag, kórokban és kellemetlenségekben szegény nyarat, szabadságot, nyaralást!