Vojnić Bojana
Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Vers, 2. hely
Végtelen egyperces
sajnálom, hogy csak úgy,
minden szó nélkül itthagyok neked
egy fecnit magamból,
melyet úgy hét perce dobtam össze
a zötyögő buszon két kanyar között,
vagyis őszinte vagyok,
még mindig a buszon ülök,
de ha leszállok a végállomásnál,
csak ez marad neked,
egy apróra összehajtogatott,
piszkos kézzel összefogdosott,
valahol még végtelen egyperces;
azért azt sose felejtsd el,
hogy minden véges és megszámolható,
talán ez az egyperces sem tart majd örökké …
Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Fotó, 2. hely – Tolnai Zsigmond
Csillag alakú libabőr
Nézzük együtt, ahogy a sínek átölelik a mozdonyt meg a vagonokat.
Azt, ahogy a külvárosban sok magas gaz között zakatol.
Nézzük egymást, meg hogy miként is szeretlek téged.
A folyamatot, ahogy libabőr fut végig a karomon, a tarkómon és mindenhol, ahol lehetséges.
Aztán neked is. Te is tiszta libabőr leszel.
Nézzük, ahogy együtt fürdünk meg a hűvös, zúzmarás reggelben.
Később az éjszakában és az égben.
Csillagos a víz.
Nem lehetne, hogy együtt nézzük végig az életet?
Reklámokkal és ebédszünettel.
De kérlek, ne válts adót,
ezt nézzük végig!
Fehérítő
a fürdőben már évek óta csöpög a csap
az elején nagyon utáltam ezeket a hangokat
meg azt is, hogy a fehér mosdótálat
rozsdaszínűre festette be a vasas víz
aztán jött a fehérítő meg a csípős szag
az egész fürdőben
a mamám mindig azzal tüntette el a foltokat
majd rájöttem, hogy a vízcseppek
anyám halott könnyei
szóval megszerettem őket
hagytam, hogy a tenyerembe essenek
de egyet sem tudtam sokáig megtartani
minden véges, csak egy folt vagyok
önts le fehérítővel
