Margóversek
Győrffy Zoltán, Zombor – KMV, vers 1. díj (1991)
(Olvasónapló helyett)
HALOTT ÁLMOK TÁRSASÁGA
1.
A sötétség mozdulatlansága félelmetes
És hideg mindenekelőtt
Néha gyufát gyújtok és összemérem a csillagokat
Talán mert mindnyájan azt hisszük
Véletlenül ide zuhant meteorok vagyunk
Talán a becsapódás = a születéssel
2.
Gurgulázom kifelé a szavakat
Porba hajítom újszülötteim
Nem sírnak mégis fojtogatnak
De nem rebben meg körülöttem
Az unalom
3.
Talpam alatt is én vagyok
Egy igen piciny ám eleven darabom
Napfényből szakított
Búsuló másik Énem
Felnéz és utálkozva köp egyet
Aztán továbblépünk
4.
Elállt a fény
Az utcák eltűntek a lépésekben
A csüggedt ajkak nem nyíltak szóra
Mindennapossá vált a tény
A füst belénk maródik miközben
Saját fejünket tapossuk szét
Halott álmok társasága
Távol vagy
Távolabb mint önmagam
Talán már ott ahol
Elnémulnak a fénynyalábok
És mégis
Szimatolnak már a sakálok
TILTOTT SZERELEM
(william shakespeare AZ VAGY NEKEM című versének margójára)
az vagy nekem az mint
tavaszi zápor meg még nem
is az a pillanat gyönyöre
nekem a zápor fűszere
csupa fény lopott idő
de csupán néha azt ha
nincs amit könnyeken át
összekulcsolt térdekkel, ahogy
lassan óvatosan megnyílnak
bíborvirág: az vagy nekem
HÁZASSÁG
(austin clark HÁZASSÁG c. versének margójára)
mondd: önmegtartóztatás
szétolvad mint a szerelem
és hiába sápadoznak
mégis elosonsz ha érzed
a bűn valami rettenthetetlen
szerelem-nélküliség
napba röppenő eunuch
vágyálom avagy gyűlölet-halál
pásztoróra semmi más
mondd: önmegtartóztatás
