Nyárközepi morgás Budapesten

Végre nem kell keresztülszenvednünk magunkat felesleges zenekarokon, ha floridai death metál legendákat akarunk látni. Hosszú idő után (ha mégsem akkor bocs) az Obituary zenekar önálló koncertet ad Magyarországon. Július 30-án vélhetően megtöltik a Dürer Kertet, mi pedig ott leszünk az első sorban (vagy negyedikben).

Az 1980-as évek végének halálbrigádja a legutóbbi, 2023-as Dying of Everything albumjával hozta a szokásos nyers, kripta hangulatot. A lemez maghallgatása után megállapíthatjuk, ez a csapat továbbra sem kerül fel a nyugdíjas ranglistákra (ám 20 év múlva talán már oda is betörnek, ha az elsővonalas rajongók megfelelő ízléssel öregszenek)! Ez a zenekar mindig rendesen döngölte a hallgatóit. Mindig is húzós ritmuscsavarokkal átszőtt rohanó macskát úthengerként kilapító, settenkedő, ránk-zúdító death metált játszottak, a tökéletes vég filmzenéjét.

 

A zenekar nagyon régóta nem próbál újat mutatni, járják a kitaposott ösvényt, a nehéz nyári kánikulában pedig üdítően hathat a muzsikájuk. A koncerteken lassan hömpölygő súlyos dalokat, ugyanakkor száguldozó halálhörgéssel vegyített darabokat is várhatunk. Az együttes csaknem minden korszakára megemlékezik a turné során.

A zenekar lassan mászó, nyúlós, mocsaras hangulatához remekül párosul majd a Dürer Kert hangulata. Legrosszabb esetben is egy jó, szép, illetve ocsmány, hátborzongató és felkavaró estére számíthatunk!

Jegyvásárlás a Live Nation weboldalán keresztül!

Tegek:

Győri Norbert vagyok.

Állítólag a homo sapiens fajhoz tartozom.

Valaha, több mint tizenpár éve még egyetemi hallgatóként, de már középiskolai tanárként kerültem barátaim invitálására a Képes Ifjúsághoz. A kallódó tiszteletjegyek lehetőségének kiaknázása volt az elsődleges indítékom, valamint a cápa-sör és étel, ami jobb időkben jár a kulturális napszámosoknak. Azóta számos rendezvényt és koncertet bejáram ingyen és több ajándék cédéhez jutottam, ráadásul hosszú évekre még főfoglalkozású újságíró is lettem. Néha meglepődöm, milyen tartós antik bútorrá váltam itt, és megkérdezem a kedves főszerkesztőt, foglalkoztatva vagyok-e még.

Már nem vagyok hivatásos újságíró. Kizárólag hobbiból és az íráskényszer miatt foglalkozom firkászként néhány témával a KIFI lapjain. Csakis olyanokkal, amik engem érdekelnek. A zene legyen metál, a film legyen beteg, a könyv legyen felkavaró, az alkotás legyen valótlan.

Akasztókötelet már kaptam születésnapomra, akasztott ember viszont egyelőre nem voltam. Minden más nagyjából igen. Hivatásom szerint szociológusként tekinthetek magamra, hobbim az újságírás, zenélés, természetjárás, olvasás, munkám pedig a kommunikációhoz és a vasúthoz köt évek óta.

Ugyanitt: Leveleznék hasonló érdeklődésű személyekkel (cím a szerkben).

Galéria