Társasági élménnyé vált futás
Beszámoló a 31. Wizz Air Budapest Félmaratonról
Szeptember 11-én került megrendezésre a Budapesti Sportiroda szervezésében a 31. Wizz Air Budapest Félmaraton, melyre idén rekordszámú futó jelentkezett. Egyéniben több mint tízezren álltak rajthoz, kiegészülve a páros, illetve a trió csapatokkal pedig csaknem tizenhatezer ember futotta körbe a főváros utcáit.
A kilenc órai rajtnak köszönhetően már egészen korán gyülekezni kezdett a tömeg, hiszen a bejelentkezés során mindenki megkapta a rajtszámát, a szponzorok által nyújtott anyagokat, az első alkalommal nekivágó hobbifutók pedig még egy erre utaló kis cédulát is a hátukra ragaszthattak. Jómagam családi támogatással kiegészülve hajnali négykor indultam útnak Zentáról, s az autópályán való rövid alvás után fitten és üdén érkeztünk meg a rajt helyszínére.
A rengeteg induló okán három hullámban indították el a versenyzőket. Az egészen parádés felkonferálás során (egy kicsit még izgultam is) felkészítettek minket a szokatlan szeptemberi forróságra, jelezték a frissítőállomások gyakoriságát, valamint kitértek arra, hogy több hírességgel is együtt futhatunk a félmaraton ideje alatt. Vasárnap délelőtt ugyanis – a teljesség igénye nélkül – jelen volt Szijjártó Péter, Magyarország külgazdasági és külügyminisztere; Novák Katalin, az Emmi családügyi államtitkára; Lisztes Krisztián, Dombi Tibor egykori focisták; Hirling Zsolt, világ- és Európa-bajnok evezősünk; valamint Kovács Koko István is. A felvezető után végül 9 óra 10 perckor rajtoltunk el a bátyámmal, kissé idegesen, felpörgetve, de rendkívül boldogan. A legnagyobb ellenfél egyértelműen a meleg volt, ám a kihelyezett extra frissítőpontoknak, párakapuknak és a befutó utáni spriccelésnek köszönhetően elviselhetővé vált a nap. Gyakorlatilag minden 3-4 kilométerben magunkhoz vehettünk egy kis vizet, sportitalt, magnéziumot, szőlőcukrot vagy éppen banánt.
A futás alapvetően egy magányosnak mondható sportág, ám ezúttal jóval könnyedebb és társasági élménnyé vált a félmaraton, hiszen akármerre nézett az ember, mindenhol tömegeket látott. Külön ki kell emelni az út mentén álló szurkolókat, biztatókat, hiszen nem telt el pillanat anélkül, hogy ne hallottunk volna egy-egy „Hajrá!”-t, vagy ne láttunk volna „Gyerünk, Anya/Apa!” feliratú táblákat. Volt még egy „Hajrá, Móni!”-s felirat is, a bátyámmal arra a következtetésre jutottunk, hogy ez a bizonyos Móni egy eddig számunkra még fel nem fedezett sztár. Tényleg mindenhol Mónit láttuk. Persze, lehet, délibáb volt, a meleg adva volt hozzá. Az igazán jó hangulatról és arról, hogy ne csak a lábak földhöz verődését hallhassuk, a Z-Drums dobosai és különleges zenéjük gondoskodtak. Ha nem éppen egy félmaratonon szenvedek, valószínűleg a Mojóban ropom rájuk a csapolt sörrel. Az ötletes útvonalnak köszönhetően keresztülfutottunk a Szabadság hídon, tűző napsugarak nehezítették a dolgunk a Budai és a Pesti alsó rakparton. A táv talán legélvezetesebb szakaszát az alagútba való befordulás jelentette. A rajt és a cél is a Hősök terének közelében volt, az utolsó száz métert egy felfújható kapu jelezte az Olof Palme sétányon, ott aztán már az is besétált, futott, mászott valahogy, aki elkészült az erejével, mint tapasztalt egyetemista a vizsgaidőszak utáni tivornyázásban.
Az amatőr futók mellett természetesen jelen voltak profi versenyzők is. A nők és a férfiak mezőnyében egyaránt papírforma eredmény született, hiszen a kenyai futókat a bemelegítésnél láttuk utoljára. A férfiak mezőnyében Henry Kemboi hat kilométernél vette át a vezetést, s végül 1:05:39-es eredménnyel ért célba, ezzel megvédve tavalyi címét, az elért idejével pedig legjobb budapesti félmaratonját tudhatja maga mögött. A 31. Wizz Air Budapest Félmaraton országos bajnokságként szolgált, ebben a kategóriában Józsa Gábor győzedelmeskedett. A nők mezőnyében Christine Moraa Oigo 1:18:52-vel ért célba, bő fél perccel megelőzve a magyar országos bajnok Kácser Zitát.
A 77 országból érkező 2200 külföldivel együtt 1:53:43 perc után az önkéntesek csapatától újabb csomagokat kaptunk, melyben a gyors regenerálódás reményében vitaminokkal teletűzdelt proteinszeletek és energiaitalok kaptak helyet. A kötelező nyújtás után befutóéremmel a nyakunkban ballagtunk vissza az autónkig, s azzal a reménnyel, hogy jövőre ugyanitt, ugyanekkor találkozunk. Pár perccel jobb idővel vágunk vissza a 32. Wizz Air Budapest Félmaratonnak. Adott esetben már áprilisban találkozunk a Vivicittán
