: A Vegessence étterem egyik csücske
A Vegessence étterem egyik csücske

Sporhetsztori 86.

: A Vegessence étterem egyik csücske
A Vegessence étterem egyik csücske

86. rész – Reménysugár

Lehet valami abban, hogy a segítség mindig akkor jön, amikor a legnagyobb szükség van rá… vagy, ha nem is segítség, de valami, ami feldob, ami reményt ad vagy inspirál. A legutóbbi magamba borulásom után pár nappal váratlanul felvillanyozott egy esemény. Azaz kettő.

Egy túlzottan meleg és unalmas, pár órás „parkban” (kacsafuttató) rohangálás után vittem haza a kisebbet aludni, amikor szembe jött velem egy addig nem látott épületszeglet a közelben lévő Maxi oldalán. Mintha mindig is ott lett volna, csak eddig sosem vettem észre (mint később kiderül, nemrég toldották oda). Kisebb üvegházhoz hasonló, (biztonsági okokból) jócskán bedrótozott épületecske, nagy plakáttal, melyen az áll, hogy „Hidroponija”, azaz: hidroponikus növénytermesztés. Amint eljutott az agyamig, hogy miről is van szó, azonnal fülig ért a szám és rögtön körbeszaglásztam az üvegkapszulát. Bekukucskálva láttam pár aprócska növendéket a lámpa alatt, és az épülőfélben lévő „tenyésztelepek” alapjait. Határtalan kíváncsiságom beterelt kérdezősködni az önkiszolgálóba, persze senki sem tudott információt adni. Másnap, teljesen véletlenül újra arra vitt az utunk, és lám, legnagyobb örömömre éppen ott találtunk valakit. A néni, aki ott szorgoskodott, egy nem akármilyen szupernagyi szerű hős. A szervezet, amelynek ő az egyik vezető tagja, több területen aktív. Autistákkal, fejlődési rendellenességgel élőkkel foglalkozik, őket (is) próbálja foglalkoztatni, mindennapjaikat megkönnyíteni. A környékünkön két bázisuk van, valamint a szervezet több konyhát (mobilt is) működtet, az egyiket éppen az említett bevásárlóközpont felett.

A hidroponikus növénytermesztéssel kapcsolatban kijelenthetem, hogy egy akvapónikus (aquaphonic) növénytermesztő rendszertől még boldogabb lennék, de egyelőre a hidro is boldoggá kell tegyen, mivel jó célt szolgál. A bemutatóterem amellett, hogy foglalkoztatja a valamilyen fejlődési rendellenességgel élőket és növényi táplálékot termel majd, azt is célul tűzte ki, hogy közelebb hozza az embereket az egészségesebb táplálkozáshoz, a frissebb, vegyszermentes zöldségekhez, azáltal, hogy az érdeklődők számára igény esetén segítséget nyújt az otthoni, akár a nappaliban/teraszon felállítható kisebb, mobil rendszerek beüzemeléséhez – a fejlett országokban mára normálisnak számító otthoni növénytermesztés mintájára. A befektetés nem nagy, a hozam folyamatos, állandóan friss. Legelhető. Csipegethető. Simogatható.

Étterem

Az „üvegház” oldala

Ismerkedésünk alatt friss wasabi levelet rágcsáltam. A magok Japánból érkeztek és hamarosan még több, egzotikus növényfaj kerül majd a lámpák alá, ugyanis ez a messzi, csodás ország segíti a projektumot. A vezető néni és egy agronómus nemrég Japánban jártak, különböző tréningeken, kurzusokon vettek részt, tanulmányozták az új technológiákat, a benne rejlő lehetőségeket. Engem megnyertek. Remélem, egy nap az eddiginél kicsit nagyobb részem lesz a munkájukban... akár a „kertben”, akár a konyhán. Pozitív rezgések mindenütt.

A másik esemény, ami feldobott: egy barátnőm azzal keresett meg, hogy van egy Low Waste konyha Belgrádban, vegánoknak/vegetáriánusoknak, ahová részmunkaidős szakácsot keresnek. Már a tény, hogy rám gondolt, boldoggá tett. Az pedig még jobban, hogy megismertem két igazán jó fej embert, akik a Vegessence néven futó étterem tulajdonosai, és egyben állandó dolgozói. A főszakács magyar gyerek! Kicsi a világ! Az volt az elgondolásom, hogy második műszaknak megfelelne (kellene a pénz – kinek nem?), az állandó munkahelyemről gyorsan oda tudnék érni, de a délelőtti órákban volna nagyobb szükségük a plusz munkaerőre, plusz, ha bevállalnám, a gyerekeimet nem látnám még annyit sem... De, a lényeg: az ismeretség megvan, akárcsak a pozitív vibrációk. A jövő meg majd alakul. Remélem mihamarabb sikerül megtalálniuk a legmegfelelőbb személyt a pozícióra. Ami biztos: szeretnék néhány alkalommal ellátogatni hozzájuk, bekukucskálni a konyhára és ellesni Bélától pár trükköt a vega konyhából. De mindenekelőtt, beülni az étterembe és végig próbálni az ételkínálatot!

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Külső borító: Kovács Flórián
Körbe-körbe Ha hinni lehet a számoknak és a minden irányból érkező híreknek, egyre többen kezdenek sportolni

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Tóth Johanna
„Tartom magam a tervhez” Tóth Johanna vagyok. Szabadkai. Odaadó. Keményfejű. Álmodozó. Kitartó. Feledékeny. Bohém. Excentr...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Jogi Kar, te drága! DAY 200: A SOROK KÖZT OLVASVA

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Koronavírus a világ körül A globalizációnak számos előnyét tapasztaljuk a mindennapokban.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Meddig kell még ülnünk? Riverside koncert a színházban – avagy túl sok kényelem a metálosoknak

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A legutóbbi kiadvány borítója
Bánáti fém szelek A Downstroy magasba emeli a zene zászlaját Kikindán

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Támad a SKA!!
Kezdhetnénk talán a Büdösökkel Avagy Kommandante Állat Iván fűrészelt csövű sörétest nyom a herezacskómhoz

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Hajdú Tamás és Pámer Csilla
Az első szerelem a színházzal Szabadkának nemcsak két magyar színháza van, hanem több színjátszó csoportja is, ami fontos önkif...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Az asztalon is kutyák (fotó: Horváth Zsolt)
A költő kutyái meg az én korcsaim Anti-Valentines Day – Rin Tin Tin, 2020. II. 15.

0 Hozzászólás | Bővebben +
: A Vegessence étterem egyik csücske
Sporhetsztori 86. 86. rész – Reménysugár

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A csendes gyilkos Habár az idő enyhe, a fűtési időszak még tart. Télen gyakoribbak a szén-monoxid-mérgezések otthon...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Hogyan és mikor? Podcastvilág 3. rész: Tippek és trükkök a podcastok hallgatásához

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Tűz és kardok balánföldjén Idei koncertkörútja során az olasz Rhapsody of Fire zenekar márciusban Szerbiába is ellátogat – f...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Búbos Dávid (fotó: Szerda Zsófi)
Aki választ: Búbos Dávid Búbos Dávid vagyok, haveroknak Bubi. Színész vagyok a Kosztolányi Dezső Színházban immáron kerek ...

0 Hozzászólás | Bővebben +