Gyetvai Balázs
Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2023. Vers, 1. hely
Felül foglak múlni
Évszakadékokon ülünk, barátom,
(Hotel Abgrund teraszán üldögélés).
Két ember, közelgő arcátültetés,
a vers töredező viaszosvászon.
Felül akarlak múlni. Testradírom
viszont elhasználódna addigra.
Felhoznál szebb szonettet poraimra?
Tőled tanultam mindent. Kitisztítom –
Mindent, amit tükörtesteidben
magamnak láthattam. Tükörarcom;
végig a tiéd volt, medreidben.
Mostantól fény leszek a redők alatt.
Önigazoló, vakító látomás,
melyért megszólal a lélekharang.
Ki a vonat elé
Idő: rozsdahalál. Tér: idő, téridő.
Elhaltunk / haltam benne. Forgolódik
minden haldokló, tapogatózik a sorkizárt.
Este háromnegyed tizenegy van, téveteg
miértjeimben felszakadtak a varratok –
te is mondtad, hogy ez így fel fog szakadni,
de az émelyítő vágykapu bevonzott:
Mit? Szerelmet, kegyelmet, fedelet, csendet,
sebeket – sebesen selymez a semmiség.
Rozsdás síneket erjesztett a sorvadó vonat,
mészköves felhőket füstölt az ég alá. Majd most: hallgasd!
Csend; amiben mi is lehettünk volna! –
Dehogy lehettünk volna. Pár hét alatt kivonultak
az érzelmek; nomádok. Érszűkületem kihalt
sínpár a pusztában – ugorjunk ki a vonat elé.
