A természet és a tervek találkozása

A muzslyai Rapos Lenke középiskolai tanulmányait a nagybecskereki gimnáziumban végezte el. Jelenleg az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának másodéves hallgatója, tájépítészet szakon tanul. Mosolygós, nyitott személyiség, akinek már most határozott elképzelése van, és lelkesedéssel beszél választott hivatásáról.

Miért választottad a tájépítészetet? Mindig tudtad, hogy ezzel szeretnél foglalkozni?

– Középiskolásként nem igazán tudtam, hogyan képzelem el a jövőmet, és azt sem, merre szeretnék továbbtanulni. Negyedikben kezdtem el komolyabban nézelődni, és akkor találtam rá a tájépítészet szakra. Szinte semmit sem tudtam róla, de nagyon megfogott, hogy ötvöződik benne a tervrajzok készítése és a munka a növényekkel. Attól a pillanattól kezdve nem is volt kérdés, hogy ez az én utam. Voltak elképzeléseim az egyetemről, és természetesen vannak nehézségek, nyugodt szívvel mondhatom, hogy egy percig sem bántam meg a döntésemet.

Nem gondolkodtál azon, hogy külföldön folytasd a tanulmányaidat? Mi tartott itthon?

– Őszintén szólva meg sem fordult a fejemben, hogy külföldre menjek tanulni. Valahogy mindig is tudtam, hogy itthon szeretnék maradni. Láttam ismerőseimen, akik külföldön tanultak tovább, mennyire ritkán tudnak hazajárni, mert nehéz megoldani az utazást. Nem szerettem volna ennyit távol lenni a családomtól és a barátaimtól. A döntésemnek voltak kihívásai is, például a szerb nyelvi nehézségek, de a szaktársaim sokat segítettek, így ez hamar megoldódott.

Milyen az Európa Kollégium? Hogyan telnek az újvidéki mindennapok?

– A kolis életet csak dicsérni tudom. Sok barátot szereztem, és ebben nagy szerepe van a családias légkörnek. Szinte nincs olyan nap, amikor ne ülnénk le a padokra beszélgetni, és ne telne el észrevétlenül néhány óra. A hétköznapokat a kollégiumi szakkörök is színesítik. Tagja vagyok a színjátszó szakkörnek, amelyben mindig befogadó és támogató a közösség, valamint rendszeresen járok röplabdázni. Minden egyes játék új élményt és sok nevetést hoz. Eleinte furcsa volt számomra Újvidéken élni, hiszen falusi környezetből érkeztem, és hirtelen váltás volt a városi élet. Ugyanakkor Újvidék rengeteg lehetőséget kínál, és azt tapasztaltam, hogy nem is olyan nehéz hozzászokni a városi tempóhoz.

Mivel töltöd a szabadidődet?

– A szabadidőm nagy részét a vizsgák utáni pihenés teszi ki, emellett nagyon szeretek kézműveskedni, főleg dekorálni. Szívesen kirakózom is, a röplabdázást pedig szintén a hobbijaim közé sorolom, mert számomra a pályán eltöltött idő is kikapcsolódást jelent.

Mit tanácsolsz azoknak, akik most gondolkodnak azon, hogy Újvidéken folytassák tanulmányaikat?

– Azt tanácsolom, hogy ne féljenek belevágni. Elsőre ijesztőnek tűnhet a sok változás, én is meg voltam ijedve az elején, de egy pillanatig sem bántam meg, hogy Újvidéken tanulok tovább. Jó kollégiumban, befogadó és összetartó közösségben az ember nagyon hamar otthonra talál.