MI legyen? Mi ne?

A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban, valaki esetében jobban, valakinél kevésbé a mindennapok részévé vált. Most elsüthetném azt a poént, hogy a természetes intelligencia híján a mesterségeshez kell fordulnunk… de nem fogom… vagy mégis? Na mindegy. Szóval a mindennapok része, és mint ilyen, mindannyiunknak ki kell alakítanunk vele valamilyen viszonyt. INem arra gondolok, hogy kezdjünk el vele lelkizni, és ő (vagy az) legyen a legeslegjobb barátunk, sőt még annál is több, hanem hogy valahogy viszonyulnunk kell hozzá, mint például az utak állapotához, a buszok menetrendjéhez, a tanórák hosszához vagy éppen az időjáráshoz. Ez azt is jelenti, hogy ha a homokba dugjuk a fejünket, akkor sem szűnik meg, akkor is itt lesz körülöttünk, és a világhálón folyamatosan szembe jön velünk. Az elmúlt időszakban rendszeresen olyan hirdetések ugranak elém, amikben arról próbálnak meggyőzni, hogy válasszam az adott céget, ha szeretném megtanulni, hogyan kell a mesterséges intelligencia segítségével – nos, nagyon jó dolgokat csinálni, képeket, szövegeket, nem is akármit, rögtön regényt, zenét, fordítást, miegymást. Mindezek a hirdetések azt próbálják elhitetni velünk, hogy már nem is kell értenünk a dolgokhoz, elég ha megtanuljuk az AI-t használni, majd ő (az?) gondolkozik helyettünk, alkot helyettünk, mi csak adjuk ki az utasítást, dőljünk hátra, és élvezzük az életet – gondtalanul, majd dolgozik, akinek dolgoznia kell, aki nincs olyan (szerencsés?) helyzetben, hogy az MI elvegye a munkáját. Mindez kicsit ijesztő, mert nagyon megtéveszthetők vagyunk, hisz manapság nem minden esetben tudjuk egyértelműen megállapítani, hogy az adott videó MI-vel készült vagy sem, az adott fotó tényleg fénykép-e, vagy csak MI által generált kép – vagyis a valóságot hívja ki, amihez viszont ragaszkodnunk kellene.

Hát, nem tudom, ebből a szempontból úgy tűnik, a pápával értek egyet (nem vagyok pápább a pápánál, de most éppen hivatkozhatok rá). A life.hu tudósítása szerint XIV. Leó pápa elmondta, a lelkipásztoroknak ellen kell állniuk a kísértésnek, hogy mesterséges intelligenciával készítsék a prédikációikat. Mint a test összes többi izma, ha nem használjuk, ha nem mozgatjuk őket, elhalnak. Az agyat használni kell, ezért az intelligenciánkat is egy kicsit edzeni kell, hogy ne veszítsük el ezt a képességünket.” Az egyházfő szerint a prédikáció nem pusztán retorikai feladat, hanem spirituális cselekedet. „Az igazi prédikációt mondani annyit tesz, mint megosztani a hitet, és a mesterséges intelligencia soha nem lesz képes megosztani a hitet”. Ehhez tudni kell, hogy az egyházfő nem zárkózik el teljesen a MI-től, viszont szerinte az csak eszköz lehet. Az újdonságoktól szokás rettegni, és mivel a mesterséges intelligencia még mindig csak néhány éve van jelen az egyszerű emberek életében, ajánlatos óvatosan bánni vele. Talán ez a jó kifejezés – nekünk kell bánni vele, és nem szabad hagynunk, hogy ő (az) bánjon velünk úgy, ahogy ő (vagy megint csak az) akarja (akarat?). Szóval, mint mindig mindent, körültekintően kell el- és befogadni, mindig fenntartásokkal, meghagyva magunknak a döntés lehetőségét és a jogát.