Először Budapesten a Cabaret Voltaire

Vannak zenekarok, amelyek nélkül ma egészen másképp szólna a zene. Az experimentális elektronika, az industrial és a posztpunk egyik legfontosabb úttörője idén ünnepli első fellépésének ötvenedik évfordulóját, és a jubileumi koncertsorozat egyik állomásaként végre Budapestre is ellátogat. Június 3-án a Dürer Kertben láthatjuk a brit Cabaret Voltaire formációt – méghozzá először Magyarországon.

A zenekar története 1975. május 13-áig nyúlik vissza, amikor először álltak színpadra Sheffieldben. Amit akkor elkezdtek, az később egész műfajokra hatást gyakorolt. A Cabaret Voltaire hangzásában a zaj, a gépi ritmusok, a manipulált hangminták és a társadalomkritikus attitűd találkozott, jóval azelőtt, hogy ezek az elektronikus zene természetes eszköztárává váltak volna.

Az eredeti felállásból Chris Watson és Stephen Mallinder most ismét együtt idézi meg a zenekar örökségét, tisztelegve az együttes harmadik alapítója, Richard H. Kirk emléke előtt, aki 2021-ben hunyt el. A jubileumi koncertsorozat célja, hogy újra életre keljen a Cabaret Voltaire eredeti szellemisége, a kísérletező, provokatív művészet, amely ma is képes kizökkenteni a hallgatót kényelméből.

Mallinder szerint a koncertanyagot teljesen újraépítették, de mindvégig hűek maradtak az eredeti dalokhoz. A számokat az egykori technológiák és munkamódszerek segítségével rekonstruálták, miközben meghagyták a Cabaret Voltaire védjegyeit. A koncerten válogatást hallhatunk a teljes életműből, amely a korai industrial kísérletektől az EBM és post punk hangulaton keresztül a későbbi, elektronikusabb korszakig tart.

A legendás sheffieldi együttes június 3-i koncertje kuriózumnak ígérkezik. Egy kivételes lehetőség a találkozásra egy olyan zenekarral, amely fél évszázada is a jövőben volt.

A koncertre a jegyek már elérhetők a Live Nation és a Funcode oldalán.

Tegek:

Győri Norbert vagyok.

Állítólag a homo sapiens fajhoz tartozom.

Valaha, több mint tizenpár éve még egyetemi hallgatóként, de már középiskolai tanárként kerültem barátaim invitálására a Képes Ifjúsághoz. A kallódó tiszteletjegyek lehetőségének kiaknázása volt az elsődleges indítékom, valamint a cápa-sör és étel, ami jobb időkben jár a kulturális napszámosoknak. Azóta számos rendezvényt és koncertet bejáram ingyen és több ajándék cédéhez jutottam, ráadásul hosszú évekre még főfoglalkozású újságíró is lettem. Néha meglepődöm, milyen tartós antik bútorrá váltam itt, és megkérdezem a kedves főszerkesztőt, foglalkoztatva vagyok-e még.

Már nem vagyok hivatásos újságíró. Kizárólag hobbiból és az íráskényszer miatt foglalkozom firkászként néhány témával a KIFI lapjain. Csakis olyanokkal, amik engem érdekelnek. A zene legyen metál, a film legyen beteg, a könyv legyen felkavaró, az alkotás legyen valótlan.

Akasztókötelet már kaptam születésnapomra, akasztott ember viszont egyelőre nem voltam. Minden más nagyjából igen. Hivatásom szerint szociológusként tekinthetek magamra, hobbim az újságírás, zenélés, természetjárás, olvasás, munkám pedig a kommunikációhoz és a vasúthoz köt évek óta.

Ugyanitt: Leveleznék hasonló érdeklődésű személyekkel (cím a szerkben).

Galéria