drMáriás 50 éve rendel

Fotók: Dancsó Andrea

És reméljük, hogy legalább még fél évszázadig töretlenül fog alkotni Máriás Béla újvidéki származású polihisztor. A Tudósok zenekar frontembere zenészként, íróként és festőművészként egyaránt termékeny opusszal rendelkezik. Képzőművészeti pályáját autodidaktaként kezdte a 80-as évek közepén, egy időben pedig megalapította Bada Dada Tiborral a Tudósok zenekart, melynek emblematikus száma, az Apa kocsit hajt még ma is kedvelt sláger a fiatalok körében. 1986-ban elkezdte, de a háború kitörése miatt már nem tudta befejezni zenei tanulmányait, így 1991-ben otthagyta a belgrádi Zeneművészeti Egyetemet, és Budapesten kezdett új életet, és ezáltal művészetébe is új korszak köszöntött be.

Az idén ötvenéves, és ebből az alkalomból nagyszabású kiállítást rendeztek neki Pécsett, ahol eddigi munkásságának összegzését láthatja a nagyközönség. Még egészen korai, eddig sokak számára ismeretlen Kivágatemberek-sorozatából, a hírnevét megalapozó, politikusokat és celebeket ábrázoló, provokatív képeiből, és egészen friss, kezdeti alkotói korszakát újragondoló festményeiből is kap ízelítőt a látogató.

Egy olyan alkotó retrospektív kiállításáról van tehát szó, akinek opusa még messze nincs lezárva, de az ötvenedik születésnap mégis kiváló alkalmat ad a visszatekintésre. És az ünneplésre is, hiszen drMáriás „bevándorlóként” is a mai kortárs magyar képzőművészet egyik legizgalmasabb jelensége. A kiállítást Gulyás Gábor kurátor nyitotta meg, majd Szombati Bálint – aki 2016 óta íróként a Szombati, művészként azonban a megszokott Szombathy vezetéknevet használja – vajdasági szépségkutató bemutatta ez alkalomra készült kiadványát, a drMáriás rendelőjét.

A könyvet az újvidéki Forum Könyvkiadó Intézet adta ki, és az a különlegessége, hogy ez az első, Vajdaságban megjelent könyv drMáriásról. Szombati ugyan már nem egy monográfiát írt barátja, Máriás Béla művészetéről, épp ezen oknál fogva mégis különleges darabnak tartja a most megjelentet. Ahogy a könyv előszava jelzi „időközben ugyanis nemzedékek nőttek fel errefelé [a Vajdaságban], melyeknek drMáriás már nem lehetett a kortársa vagy a közvetlen ihletője, ámbár zenei hanghordozói, szépirodalmi és képzőművészeti publikációi ezekre a tájakra, az »őshazába« is eljutottak, hírt adva egy különlegesen érdekfeszítő és helyenként provokatív összművész pályájának a rendkívül gazdag terméséről”.

Az előszót egy kimerítő tanulmány követi, melyben Szombati, drMáriás egyik legjobb ismerője és értője összegzi a mester eddigi életművét, nagy hangsúlyt fektetve a korai szakaszra. Ezután Gulyás Gábor két korábbi megnyitóbeszédét olvashatják, majd négy fejezetre tagolva a képek veszik át a szót. Az első fejezet a már említett Kivágatemberek-sorozat darabjait mutatja be, melyek korábban kevés figyelmet kaptak, így a művész egy eddig szinte ismeretlen, új arcát fedik fel. Máriás az utóbbi években újra visszanyúlt a papírból szabdalt figurák megfestéséhez, így a kezdeti motívumaihoz visszatérve aktualizálta korai műveinek befogadását is. A korábbi, a háború előszelének depresszív hangulatát elővetítő, sötét tónusú papírfigurák az újragondolás során derűsebb, színes hátteret kaptak. A papírból kivágott, játéknak álcázva „megkínzott”, szimbolikusan kilyuggatott emberi figura tehát a művész ars poeticájának megfelelő metamorfózison esett át. A kiállítás címéhez (Meg fogsz gyógyulni!) hűen az ember tehát a gyógyulás útját választja, mely mégis inkább csupán látszatgyógyulás, kényszerboldogság, hisz a gyógyulás vágya magával vonja a betegség képzetét is. Valóban, mai társadalmunk nehezen mondható egészségesnek, azonban ahogyan Máriás Pécsi kiállításán kívánta: „Gyógyuljunk meg együtt, legyünk boldogabbak!”

A második (Politikusok és celebek), harmadik (Bűnözők) és negyedik (Celebek) fejezetben a politikusokat és sztárokat felsorakoztató képekből szerepel egy bő válogatás, mely sorozat a művész Magyarországra való áttelepülése után, a 2000-es években kezdett kiteljesedni. Ezek a festmények keltették fel igazán a köztudat érdeklődését, hiszen drMáriás pimaszul bátran fordul olyan személyekhez is inspirációért, mint a magyar miniszterelnök, a gazdaság, a kultúra és a média világának alakjai, valamint a mai magyar (és egyetemes) társadalmat alakító és/vagy degradáló közszereplők. Ezek a képek egyszerre idézik fel a szocreál esztétikát, ahogy bevezető tanulmányában Szombati írja, „a képeket vizsgálva óhatatlanul eszünkbe jutnak a korabeli kommunista vezetők nyilvános helyeken megjelenő arcképportréi mint a személyi kultusz elmaradhatatlan díszletei”. Ugyanakkor modelljeihez elmaradhatatlan iróniával és gúnnyal közelít, ehhez pedig egyik eszköze, hogy híres festők műtermében ábrázolja őket. Így kerül Lenin és Monet, Obama és Malevics, Rákosi és Modigliani, Szíjjártó Péter és Egon Schiele, Ákos és Yves Klein ugyanabba a kontextusba, és így válhat Matuska Szilveszter, az első (vajdasági) magyar terrorista az új Mona Lisává. Végre egy festő, aki megnevetteti nézőjét, miközben a művészetet arra használja, amire valóban hivatott: a mai társadalmunkat értékeli, álnaivsággal, de erős társadalomkritikát is gyakorol. Ennél a pontnál a művész származása is hangsúlyossá válik, különösen napjainkban; a bevándorlópózt vállalva ugyanis kihasználja annak kívülállósságát. Így kínálva fel egy távlati perspektívát, mely élesebben mutat rá a társadalmi problémákra.

A kiállításon, melyet a Zsolnay Negyedben állítottak fel, szerepeltek fényképek, újságcikkek, plakátok a Tudósok pályafutásáról is, mely Bada Dada halálát követően drMáriás védjegyévé vált. drMáriás Magyarországon folytatta a zenélést, a Tudósok pedig az egyik legprogresszívebb magyar underground fúziós zenekarrá vált. Az ötvenedik születésnap alkalmából a Tudósok koncertet adott a galériában, és természetesen a Bevándorló blues című szám is elhangzott. A régi tagok vendégszereplésével ismét felidéződtek a vajdasági kezdetek. A gondok alól felszabadult közönség pedig hálásan hallgatta a mester dalait, és táncolt, mulatott, mint aki egy hosszú és kilátástalan nyavalya után már valóban meggyógyulni látszik.

A születésnapi tárlat november 1-jén Budapesten, az A38 Hajón, majd a tervek szerint decemberben Szabadkán, a Klein House social bar & art gallery-ben is bemutatásra kerül.