Minden, ami én
A képek forrása: www.facebook.com/malomfesztival – Készítette Szerda Zsófia és Ocskó Ferenc
Minden, ami én
Minden, ami te
Minden, ami mi
Minden, ami én
Te melyik bolygóról jöttél? – tette fel a kérdést egy kedves pesti barátnőm sokadik eszmecserénk alkalmával.
Oda én is el akarok menni – jelentette ki ki Kata barátném.
Gyere, Kata, malmolj és megtudod!
...mert ebben a három napban a fesztivál révén megkaphattad ama impulzusok párlatát (nem [csak] a pálinkáról van most szó, kérem szépen), amelyből éveim alatt létre jött az „olyan művész”, vajdasági bolygóról származó lényem. És úgy érzem, ezen bolygó atmoszférája teljesen megegyezik a malomfesztiváléval, amit Kata és mindenki megérzett.
Mire is gondolok
A helyszín egy gyönyörű vajdasági tisztás a malommal, mely jobban nem is jelképezhetné az én piciny otthonomat. (Ha Vajdaságról egy hógömböt kellene terveznem szuvenír gyanánt, egy malom lenne a közepén, pont olyan színes háttérrel, tarlókkal, mint amilyen maga a malom és környéke.) Minden, ami még otthonosabbá teszi a helyszínt, a szó legnemesebb értemében egyszerű, szerény és ettől nagyszerű. Ilyenek a szalmabálák, szalmapárnák, raklapbódé. Vidám sátracskák, mindenféle -fajta színes anyagból, anyaggal tarkítva, hangulatos fényekkel. Kedves kis díszek a fákon, alattuk, mellettük. Mindig felfedeztem egy újabb részletet.
És ezt a helyszínt belakta egy parányi közösség, sokszínűen, családiasan. Megfért itt egymás mellett állat, ember, fiatal, öreg, kisbaba, nagymama... Itt mindenki megtalálta magát valamiben. (Például reggel a szalmabálába süppedve.)
Egy volt a közös: mindenkit átjárt a megfoghatatlan malom-közösségi szellem.
Nézzük hogyan...
Minden, ami te.
Családias, kulturális – Csilla.
Kikapcsolódás – mondta Lufis Dani, aki még színesebbé tette a fesztivált a több száz lufifigurájával.
Kiválóan szórakozom, köszönöm – jelentette ki Belzemon ügynök, akitől fantasztikus előadást hallhattam az élet vizéről, a pálinkáról.
Szép helyen van. Mindenki aranyos – Konszuéla kalózkapitány, aki szebbnél szebbeket alkotott rajtunk testfestékeivel.
Egy kör alakú világ,
amit mindig mozgat a szél,
magyarul, a lélek fordul
örökké, egyszerűen,
amilyen az élet maga... – (Szabó Balázs Bandája)
Ezt a verset Szabó Balázs rögtönözte nekünk kitűnő koncertje után.
Sokszínűség. Sok korosztály. Stílusok. Szellemiség – mondta Ádám a kirakodóvásár egyik asztala mögül, ahol csodás fatáblafestmények voltak, köztük egy Malom- malom társasjáték.
Sok pozitív gondolkodású ember egy helyen – véleményezte a fesztivált Tijana, aki a legkisebbeknek tartott kézműves-foglalkozást.
Laza extravagancia – vélekedett Lévai Zsófi, akivel nemezelhettünk.
Nagy család –nyilatkozta Tékiss Tamás, az idei MalomSlam nyertese.
Nagyon jól éreztem magam. Jövőre is jövök – Kolompár Emese, a Tisza menti gyermekfilharmónia kis zenésze.
Nagyon őszinte. Bárcsak a hétköznapok is ilyenek lehetnének – mondta Epstein Ágnes, aki csodálatos kristály ékszereket árult.
Hangrobbanás a malom tetején – nyilatkozta Sóti Juli, az eszméletlenül jól sikerült Sin Seekas-koncert után.
Barátságos fesztivál sok kis gyermekkel, a pálinkát sem sajnálják, önnönmaguktól sem – mondta Berta Máté egy sör mellett.
Családi, laza. – Evila
A Malomfesztiválnak lelke van, ezért készítettem egy szíves alkotást – számolt be Losoncz Rezső gyökérfaragó, miközben a Győzz szívvel és ne doppinggal! Című, fantáziadús alkotását mutatta be.
Minden aMIt együtt csináltunk
Kakasszóra keltünk. Medencében lubickoltunk. Napoztunk. Pljeskavicát és pjeszkavicát ettünk. Fotóztunk. Könyvbemutatóztunk. Filozofáltunk a malom árnyékában. Filmeztünk. Malomslamen közösen visszaszámolva vártuk a zsűri pontjait. Lovas kocsival mentünk a boltba. Kutyát sétáltattunk. Kendamáztunk. Hastáncoltunk. Agyagoztunk. Sámándoboltunk. Kipróbálhattuk a reikit. Reggel, délben, este pihentünk a chillsátorban. Szalmabálán szalmaszálat törögettünk. Csillagokat néztünk. Néptáncoltunk. A pálinkalovagtól megtanultuk a legrövidebb pohárköszöntőt, mely így hangzik: No!
Ültünk a tábortűz körül.
Koncerteken ugráltunk, táncoltunk, álldogáltunk kezünkben a színes, malomfesztiválos poharakkal.
Első nap a nagyszínpad előtt Brasnyó Antal és Szögi István elkápráztatott minket. Szabó Balázzsal dúdoltunk. Lábos Electric Orchestra-koncertet hallgattunk a csillagok alatt.
Másnap Sin Seekas-koncerten ülve néztük a naplementét és a felettünk röpködő sárkányrepülőket, na meg persze mezítláb rúgtuk a port. Hallgattuk, ahogy Lóci játszik. Kistehénen sem lógattuk a lábunkat a fa tetején. A Circus Problem-koncerten óriásit cirkuszoltunk, még egy whisky is lekerült a színpadról, az első sor nagy örömére. A lányokkal a színpadon táncoltunk.
Harmadnap a nagyszínpad előtt felső korhatár nélkül minden gyerekkel Hahóztunk. Góbén táncra perdültünk, majd az Uprize-koncerten óriásit buliztunk, és ez méltó lezárása volt a fesztiválnak. Persze aztán táncolhattunk még a Sunrise Stage-en, ahol természetesen napközben is mindig szólt a zene. Oh, és még sok-sok közös élményben volt részünk...
Hiszem, hogy nagy port kavar a Malom szele, s jövőre nem lesz kérdés, hogy téged mi szél hozott erre.
