Föld rögéből égi térbe

Nehéz szavakat találni, amikor a The Moon and the Nightspirit zenéjéről szeretnénk szólni. Éppen ezért én is egy korábbi koncertbeszámolómhoz fordulok; akkor ezt írtam a duóról: A zenekar, amely a pagan-folk stílust olyan szintre emelte, ahonnan nincs visszaút. A zenekar, amely a magyar népzenét felhasználva a csillagokat ostromolja. A zenekar, amely utat nyit az éterbe. A zenekar, amelynek zenéjétől a sámánok is sírva fakadnak. Ez a néhány mondat azóta is állja, és azóta sem tudnék jobbat kitalálni. A banda, amely megalakulása, tehát 2003 óta öt albumot adott ki, az általa képviselt stílusban, amelyet a legkülönfélébb nevekkel illethetünk, pl. középkori ihletésű pagan neofolk, ambient music, és megannyi kifejezéssel, ami csak azoknak mond valamit, akik mélyen elmerültek a világban, szóval ebben a stílusban a világ élmezőnyébe tartozik, és rendszeresen koncertezik a világ minden táján. Zenéjük talán olyan nevekkel rokonítható mint például a Faun, a Daemonia Nymphe, Wardruna vagy éppen az Omnia.

Első albumuk 2005-ben Of Dreams Forgotten and Fables Untold címmel jelent meg, és ez a zenekar egyetlen olyan albuma, amely angol nyelvű számokat tartalmaz, az egy Holdanyánk című szerzemény kivételével; talán ezt az alkotást hallgatva döntöttek úgy a zenekar tagjai, hogy az elkövetkezőkben magyar szövegű és című dalokat jelentetnek meg, és ez mindenféleképpen egy üdvözlendő döntés volt, hisz ennek köszönhetően már csak a címeket olvasva is teljes mértékben átérezhető a hangulat, amelyet a zenekar igyekszik átadni élőben vagy éppen valamilyen hanghordozó segítségével; ráadásul ez nem befolyásolta a duó külföldi megítélését, azóta is töretlen lendülettel járják a világot. Az első album után hamarosan megjött a Regő rejtem, az Ősforrás, a Mohalepte és az eddigi utolsó, a Holdrejtek címet viselő nagylemez, amelyek mindegyikéről értekezhetünk és áradozhatunk külön-külön, de megkímélve magunkat és a kedves olvasót is a hosszas handabandázástól, inkább csak felsoroljuk néhány szám címét, annak érzékeltetésére, milyen világ is bontakozik ki a Tha Moon and the Nightspirit zenéje nyomán: Szarvaslélek, Föld szíve dobban, Csillagnász, Rögből élet, Éjköszöntő, Álomidő, Ég felé, Fénybe térő, Benső patak, Tűzben születő, Alkonyvarázs, Földanya sóhaja, Kéregbölcső, Tücskök az avarban, Holdvarázsolt, Öregerdő, Mohaszentély, Magban alvó, Álomszövő, Tavaszhozó... És így tovább... Az élet körforgása, a lélek határtalansága, a mindent felőrlő csend, a mikrokozmosz rezdülései, a makrokozmosz zörejei mind-mind testet öltenek a dalokban, amelyek legtöbbjében csak kevés szöveget találunk, hisz ott a zene, amelynek mélységeit talán egyetlen nyelv sem tudja elérni.

A Tóth Ágnes – Szabó Mihály összetételű duó az élő fellépéseken kiegészül még két taggal, Végh Gáborral és Cseh Gergellyel. Ezeken a koncerteken mindenki megtapasztalhatja, milyen az, amikor egy zenekar stúdióminőségben adja elő saját szerzeményeit, amihez ilyen alkalmakkor csatlakoznak azok az energiák, amelyek képesek arra, hogy az égbe repítsék a hallgatóságot.

Az MH Concerts és a Serbian Hellbangers jóvoltából a zenekar a jövő év folyamán, pontosabban 2017. április 23-án kicsiny hazánkba is ellátogat, és az újvidéki The Quarter klubban tart koncertet, ahol előzenekarként a hazai Groteska lép színpadra ezúttal egy akusztikus szettel. Jegyek december elseje óta kaphatók, január elsejéig 500, ezt követően 700 dináros áron, a helyszínen pedig 1000 dinárt kell leperkálni egy-egy belépőért.