A Valkűrök sikolya
A Cradle of Filth több mint három évtizede járja saját, egyedi útját, és ennyi idő elteltével is képesek új árnyalatokkal gazdagítani a gótikus black metál sötét világát. A The Screaming of the Valkyries egy grandiózus zenei utazás, amely magában hordozza mindazt a tapasztalatot és mesterségbeli tudást, amelyet Dani Filth és társai az évek során felhalmoztak.
A Cradle of Filth három évtizedes pályafutása alatt egy olyan zenei univerzumot épített fel, amely egyszerre sötét, misztikus és lenyűgöző. A március 21-én megjelent The Screaming of the Valkyries ennek a világnak egy újabb fejezete, egy gótikus apokalipszis zenei krónikája, egy grandiózus éji utazás, ahol a halandóság és a túlvilági hatalmak csapnak össze a zenében és a szövegekben egyaránt.
Az albumot nyitó To Live Deliciously már az első hangjaival egy rituális horrorfilm világába ránt minket. A gregorián énekekkel és baljós suttogásokkal induló bevezető után a dal egy örvénylő black metál viharrá fejlődik, amelyben Marek "Ashok" Šmerda pengeéles riffjei és Dani Filth démoni sikolyai vezetik az utat. A szövegvilág az egyéni szabadság diadalát hirdeti, miközben a dal színházias közjátékában Zoe Marie Federoff operás vokálja egy másik dimenzióba repít minket.
A Demagoguery a politikai manipuláció témáját járja körül, egy vérbeli old school Cradle of Filth szerzemény formájában. A kaotikus tempó és a himnikus dallamok a banda klasszikus korszakát idézik, miközben a változatos énekstílus és a brutális blast beatek egy intenzív, pusztító energiát keltenek életre.
A Non Omnis Moriar lírai mélységekkel tarkított, melankolikus darab, amely a halhatatlanság filozófiájával játszik. Az akusztikus nyitány és a szimfonikus hangszerelés grandiózus balladisztikus hangulatot teremt, miközben a templomi harangok és a himnikus refrén egy időtlen katedrális falai közé repítik a hallgatót.
A White Hellebore egy igazi szenvedélyes haláltánc, amely a heavy és a black metál határán egyensúlyoz. A dal témája egy mérgező növény, a fehér zászpa (Veratrum album) köré épül, amelyet a boszorkánysággal és a halállal hoztak kapcsolatba.
Az Ex Sanguine Draculae a banda vámpírmítoszok iránti rajongását tükrözi vissza. A klasszikus horrorok és Bram Stoker Drakula regénye előtt tisztelgő dal véráztatta romantikával és szimfonikus eleganciával mesél el egy tragikus szerelmi történetet, amelyben halandók és halhatatlanok sorsa fonódik össze.
Az albumot záró When Misery Was A Stranger egy epikus, érzelmes és introspektív utazás. A fokozatosan építkező szerkezet grandiózus fináléba torkollik, ahol a kórus, a vonósok és a blast beatek együtt zúdulnak a hallgatóra, míg Dani Filth utolsó sikolya elhal a távolban – mintha egy démonikus opera végső felvonása zajlana.
A Cradle of Filth zenekar (A zenekar Instagram oldala)
A The Screaming of the Valkyries egy pokolian gyönyörű utazás, amelyben a horror, a líra és a zenei grandiozitás tökéletes egységben létezik. Egy olyan album, amely meghódít, rabul ejt. Főleg azokat, akik most lépnek be először a Cradle of Filth árnyakkal teli birodalmába.
A The Screaming of the Valkyries kötelező hallgatnivaló mindazoknak, akik szeretik a véráztatta romantikát, a szimfonikus sötétséget és a fekete mágiával átszőtt metál eposzokat. Cradle of Filth él és virágzik, és a sötétség sosem volt még ennyire csábító.
