Ébredés után

A Leander Kills az elmúlt években friss energiákkal és új tagokkal vágott neki egy új alkotói korszaknak. Az Ébredés egyszerre személyes és kísérletező lemez, amely jól mutatja, hogyan formálódik tovább a zenekar hangzása a metál keretein belül és azokon túl is. Köteles Leanderrel, a zenekar frontemberével a novemberi zentai koncertjüket megelőző héten beszélgettünk.

A legutóbbi lemezetek az Ébredés, amely érzelmileg elég intenzív lett. Hogyan látod most a zenekar aktuális alkotói korszakát?

– Azóta is heverjük. Bence (Barkóczi) és Gabi (Nyerják Gábor) akkor lépett be a zenekarba, és borzasztó jó zenei megoldásokat hoztak, ezért úgy éreztem, hogy kicsit hátradőlhetek, és inkább koncentrálhatok az ének és szöveg témájára. Szerintem nagyon izgi lemez lett, és nehéz lesz megugranunk egy még jobbat, de meglesz.

A dalaitokban gyakran keveredik személyes és társadalmi látásmód, keménység és líraiság. Ti hogyan döntitek el, hogy egy dal melyik irányba billenjen – ösztönösen alakul, vagy tudatos dramaturgiára építitek?

– Nem igazán van benne tudatosság. A szövegekben mindig megpróbálok az aktuális és az örök érvényű kérdésekre is válaszokat adni, legalábbis azokra, amelyeken keresztülmentem. Azok a jelenségek, amelyekkel ma is együtt élünk, mindig velünk voltak, és arra kellett rájönnöm, hogy minden körbemegy, és a szenvedésünk valójában az elménk illúziója. Ez a lemez erről szól.

Az elmúlt években több tagcsere is zajlott, két új gitáros is érkezett a zenekarba. Milyen szakmai és emberi szempontok alapján dől el, ki illeszkedik jól a zenekar dinamikájába?

– Ez a műfaj egy daráló, hétvégi koncertek, kiégések, inspirációhiány. Érthető, hogy egy idő után elfárad néha valaki, szívem szerint én is néha leállnék pár évre, de nem értek máshoz, és nem tehetem meg, ezért felül kell írnom magam. Gabit és Bencét már ismertem, és azért kerestem meg őket, mert tudtam, hogy jó emberek és kiváló elmék. Az külön öröm, hogy nagyon színes és izgalmas gitárötletekkel újítják meg a zenekart.

A zenekar történetében több alkalommal kerültek előtérbe különleges hangszerelések – elég, ha a Leander Szimfonikra vagy a Leander Oktettre gondolunk. Milyen szerepet játszanak ezek a zenei kitérők a fő zenekar identitásában?

– Szarka József menedzserünkkel szeretünk kísérletezni. Őszintén megmondom, néha azt érezzük, hogy van pár nagyon erős dalunk, de mivel a metálban vagyunk, egyszerűen ez egy szubkultúrát ér csak el. Persze a komolyzenei hangszereléssel megint csak egy másik szubkultúrát érünk el, de legalább színesítjük a dolgokat. Nem hiszek a műfajokban, abban viszont igen, hogy egy jó dal minden hangszerelésben kell, hogy működjön, de a komolyzene a teteje.

A Leander Kills mindig is híres volt erős vizuális világáról, legyen szó videóklipekről vagy albumgrafikákról. Milyen koncepció mentén dolgoztatok az Ébredés arculatán, és hogyan működik a zenekar és az alkotók közötti kreatív párbeszéd?

– A legnagyobb inspiráció a határidő. A borítót szinte mindig egy grafikusra bízzuk, és általában elképzelések nélkül rájuk bízzuk, hogy mit szeretnének látni. A klipeknél más a helyzet, ott általában amint kész a dal, három perc alatt összeáll a fejemben, hogy mit szeretnék látni, és így keresem meg videós barátokat.

Többször is nagy sikerrel indultatok A Dal című műsorban. Mit adott nektek ez a tapasztalat?

– Néhány éve hatalmas lehetőség volt ez nekünk. Az Élet című dalunkkal nagyon sok új embert értünk el, és hálásak vagyunk a műsornak. Nagyon jó marketingeszköz volt, de már nem látom azt az utat, hogy erre szükségünk lenne.

A turnézás a zenekar működésének egyik legélénkebb rétege. Miben változtatok ti magatok az évek során, ahogy városról városra jártok?

– Semmiben. Én az a hülye zenész vagyok, aki szívesen megy vissza tizenötödször is ugyanabba a klubba, minden koncertet nagyon várok. Talán kicsit öregebbek és kényelmesebbek lettünk, de mivel kiváló a hangulat a stáb és a zenekar között, mindig feltöltődünk hétvégén.

A közönséggel való kapcsolattartás, a rengeteg koncert és a folyamatos tartalomgyártás ma már szinte ugyanannyira része egy zenekar életének, mint maguk a dalok. Ti hogyan tudjátok ezt egészségesen egyensúlyban tartani?

– Én ezzel nem foglalkozom, elengedtem a közösségi médiát, azzal a menedzsment foglalkozik. Meg sem szoktam nézni a felületeinket. A mi dolgunk a dalok megírása és előadása, ahhoz értünk.