„Újvidéken találtam meg igazán önmagam”

Király Petra nagykikindai, jelenleg harmadéves szociális munka szakos hallgató az újvidéki egyetemen. A középiskolát Nagybecskereken végezte, a zeneiskolában fuvola szakon. Habár eredetileg azt tervezte, hogy zenei pályán indul el, időközben rájött, hogy hivatása a szociális munka, és azóta teljesen elkötelezte magát ezen szakma mellett.

Mi vezérelt arra, hogy a zenéről a szociális munkára válts?
– Eredetileg zenét szerettem volna tanulni, a zeneművészeti akadémiára akartam menni, de rájöttem, hogy az nem az igazi számomra. Egy barátnőm testvérétől hallottam először a szociális munkáról, és azonnal megérintett. A szakma leírása, a lehetőség, hogy valóban segíthetek másoknak, olyan érzést keltett bennem, hogy úgy gondoltam, ebben megtalálnám önmagam. Azóta úgy érzem, tökéletesen passzol hozzám, hiszen itt a képességeimet a gyakorlatban is kamatoztathatom, és olyan területen dolgozhatok, ami valóban érdekel.

Hogyan élted meg az egyetem kezdetét? Milyen volt az első találkozás az akadémiai élettel?
– Az elején kicsit ijesztő volt, főleg az akadémiai nyelvezet miatt. Sokszor utána kellett néznem a szakszavaknak, hogy pontosan megértsem az előadások anyagát. Ez kezdetben külön kihívás volt, de hamar belejöttem, és ma már természetesen használom a hallottakat. Az egyetem tantárgyai rendkívül hasznosak, és a tanárok, professzorok nagyon jól adják át az ismereteket. Emellett az egyetemi közösség is remek, támogatja az együttműködést, és ösztönöz a fejlődésre.

Milyen élményekkel gazdagodtál a gyakorlati helyeken?
– Már első évtől vannak gyakorlati lehetőségek. Én például dolgoztam bántalmazott nőket segítő központban, ahol rendkívül érzékeny és tanulságos tapasztalatokat szereztem. Emellett romákkal foglalkozó programokban is részt vettem egy általános iskolában, ahol foglalkozásokat tartottam. Az idén visszatérek a központba, de a következő évben szeretnék más helyszíneken is tapasztalatot gyűjteni.

Hogyan jellemeznéd a kollégiumi életet?
– Számomra a kollégiumi élet nagyon pozitív élmény, az intézmény igazi otthonos érzést nyújt. 13-14 éves korom óta kollégista vagyok, így már hozzászoktam ahhoz, hogy egyszerre éljek önálló életet és legyek része egy közösségnek. Ez a környezet sokat segít abban, hogy fejlődjek, megtanuljam kezelni a közös élethelyzeteket, és fejlesszem az együttműködési készségeimet. A kollégiumi élet emellett lehetőséget ad arra is, hogy új emberekkel találkozzak, barátságokat kössek, és aktívan részt vegyek a közösségi életben. Rendszeresen járok az edzőterembe, ami számomra nemcsak a fizikai erőnlétet jelenti, hanem egyfajta kikapcsolódást is. Emellett szívesen részt veszek a kollégiumi programokon, például kvízesteken, piknikeken vagy közös filmnézéseken.

Hogyan éled meg Újvidéket a mindennapokban, és milyen a város számodra a korábbi lakóhelyeiddel összehasonlítva?
– Újvidék számomra a tökéletes arany középút. Egyszerre élvezhetem a városi pezsgést és a nyugodt környezetet. Szeretem a város sokszínűségét, a kulturális lehetőségeket, a parkokat és a közösségi tereket, ahol barátkozni, tanulni vagy kikapcsolódni lehet. Újvidék rengeteg lehetőséget kínál a személyes és szakmai fejlődésre, ugyanakkor itt érzem magam igazán otthon, ezért tervezem, hogy az egyetem után is itt folytatom az életemet. Szabadidőmben leginkább edzek, találkozom a barátaimmal és a párommal, piknikezünk, filmeket nézünk, vagy kulturális programokra, például színházba látogatunk el. Szeretem aktívan tölteni az időmet és a közösségben lenni, ezek a programok feltöltenek és kikapcsolnak.

Mit tanácsolnál azoknak, akik most érkeznek Újvidékre és az egyetemre?
– Használják ki a város és az egyetem adta lehetőségeket! Ismerkedjenek bátran, vegyenek részt a programokon, kommunikáljanak másokkal, és ne féljenek új élményeket kipróbálni. Újvidék mindenki számára tartogat egy olyan szegmenst, ahol otthon érezheti magát, érdemes nyitottnak lenni és aktívan részt venni a közösségi életben.