Eyjafjallajökull

Nem vagyok nyelvművész. Általános és középiskolában összesen nyolc évig tanultam németül, ennek ellenére – vagy éppen ezért – nem tanultam meg igazán jól. Angolul jobban boldogulok, annak ellenére, hogy az iskolában nem tanultam. Persze a BBC-be nem vennének fel hírolvasónak, inkább úgy fogalmaznék, hogy kézzel-lábbal beszélek angolul. Szóval mondhatom, hogy ebbe a nyelvi antitalentumba csapott bele valami egészen elképesztő erővel az ötlet, hogy bizony meg kellene tanulni – kapaszkodjon meg mindenki – izlandiul.
Persze ez nem a semmiből tört elő, mint a címben említett, 2010-ben kitört vulkán. Nekem a zene adta meg ehhez a kezdőlökést. A remek izlandi Sólstafir zenekar 2014-es Ótta című albuma teljesen elvarázsolt abban az időben. Akkoriban folyamatosan kutattam különleges zenekarok után, és így bukkantam rá a metál színtéren ismert együttesre. Mondhatom, hogy addig semmit sem tudtam az izlandi nyelvről (spoiler: később sem sokkal többet, de erről lesz még szó). Természetesen tudtam, hol található az ország, hogy Reykjavík a főváros, hogy csaknem 350 ezren élnek a szigeten, ismertem Björköt és Eiður Smári Guðjohnsent is, a remek labdarúgót, aki többek között a Chelsea-ben és a Barcelonában termelte a gólokat, de a tudásom, némi túlzással, nagyjából véget is ért.
A nyelvet egyáltalán nem ismertem, talán éppen ezért hatott rám ilyen elementáris erővel a Sólstafir zenéje, amelynek tagjai albumaikon izlandiul énekeltek. Emlékszem, milyen élvezettel hallgattam a dalaikat, és ennek hatására milyen terveket kezdtem el szövögetni az izlandi nyelv elsajátításáról. Lehettem volna objektívebb a saját képességeimet illetően, de nem voltam. Pedig csak meg kellett volna próbálni komolyabban elmélyedni Aðalbjörn Tryggvason zenekarának egy-egy szövegében. Sőt, már maga a név is lehetett volna figyelmeztető jel. Leírom még egyszer, hogy ízlelgessük: Aðalbjörn Tryggvason. Na, ugye?! Ezt még leírni is nehéz, nemhogy kimondani.
De mindezt nem vettem figyelembe. Elkezdtem nyelviskolákat, nyelvtanárokat keresni, mondanom sem kell, hiába. Online anyagokat csak elvétve találtam, ne feledjük, 2014-ben az információs szupersztráda még nem volt ennyire kifejlődve, mint manapság. Később, nagy erőfeszítések árán, a kezembe került egy izlandi szótár, amely több mint háromezer szót és kifejezést tartalmazott. Izgatottan lapozgattam, forgattam, de hamar rájöttem, hogy ebből bizony nem lesz izlandi nyelvtanulás, még hobbiszinten sem. Valahogy ennek a könyvnek a súlya, átvitt értelemben is, nyitotta fel a szemem és a fülem, ezt a nyelvet elsajátítani egyáltalán nem sétagalopp.

Röviden elmondom, miért jutottam erre a megállapításra. Az izlandi az északi germán nyelvek egyik sajátos ágát képezi, a skandináv nyelvek közé tartozik. A nyelv alapjait azok a korai telepesek hozták magukkal, akik évszázadokkal ezelőtt érkeztek a szigetre. A földrajzi elszigeteltség miatt az izlandi hosszú ideig viszonylag érintetlen maradt, így számos régi nyelvi forma fennmaradt benne, amely más nyelvekből már régen eltűnt. Ma nagyjából háromszázezer ember beszéli. Hangzásában és szerkezetében rokonságot mutat a feröerivel és bizonyos mértékig a norvéggal, ugyanakkor sok tekintetben közelebb áll a régi északi nyelvállapothoz, mint ezek. Az ábécéje harminckét betűből áll, és bár a latin írást használja, több speciális karakterrel is kiegészül. A nyelvtana meglehetősen összetett, a főnevek és melléknevek többféle alakban jelennek meg, attól függően, hogy milyen szerepet töltenek be a mondatban. Az igék esetében alapvetően három időt különböztetünk meg, de ezek különböző árnyalatokkal is bővülhetnek. Az sem segíti a nyelvtanulást, hogy az izlandi nyelvészek folyamatosan új szavakat alkotnak a jövevényszavak helyett. A nyelvújításnak komoly hagyománya van Izlandon. Az ország 1918-ban függetlenedett Dániától, és azóta tudatosan próbálják kiszorítani az idegen szavakat a nyelvből. Amikor mi a telefont kapjuk fel, az izlandiak a símit emelik fel, amely egy régi, fonal jelentésű szóból ered. A számítógépet izlandiul tölvának hívják, a szó a tala (szám) és a völva (jósnő) összevonásából született. Az új szavak alkotása ma is aktívan zajlik, bár az internet és a globalizáció miatt egyre nehezebb teljesen távol tartani az idegen hatásokat. Katrín Jakobsdóttir, Izland volt miniszterelnöke is figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése és az angol nyelv dominanciája hosszabb távon veszélyeztetheti az izlandi nyelvet. Én kevésbé vagyok borúlátó. Persze könnyű ezt Vajdaságból mondani, de úgy gondolom, hogy amíg az emberek képesek elolvasni és megérteni 10–13. századi szövegeket, addig nincs akkora baj.

Nagyon tömören ennyit a nyelvről. Természetesen a kiejtés és a nyelvtan elsajátításához komolyabban bele kellene mélyedni. Akik nálam messzebb jutottak a nyelvtanulásban, azt mondják, hogy nagyjából 1100 óra tanulás szükséges hozzá, ezért a nehezebb nyelvek közé sorolják. Egyedi hangzása és szerkezete még a tapasztaltabb nyelvtanulókat is meglepheti. Ma már számos módszer és online tanfolyam áll rendelkezésre azok számára, akik belevágnának. Ilyen például az egyik legismertebb nyelvtanulási rendszer, a Pimsleur módszer, vagy a „Viltu læra íslensku” című videósorozat hivatalos oldala. Ez utóbbi különösen hasznos, négyféle interaktív feladatot kínál. Ezek gyakorlatias, könnyed módon segítik a szövegértést, a szókincs bővítését és a hallás utáni tanulást. Szóval manapság jóval több kapaszkodó van, mint amikor én kezdtem, lehet, hogy most nem lenne teljesen reménytelen vállalkozás. Szóval ne ijedjetek meg, próbáljátok meg elsajátítani ezt a szép nyelvet, hátha ti több sikerrel jártok, mint én. Sok sikert!