Igen kellemes irodalmi beszélgetésen vettem részt tegnap este.
Vezér
Achtung, achtung!!, kőműves kelemen az állásokon, árnyékba borít, hínárt húz arcomba...
Úgy vélem, az egyetlen helyes és racionális út a dolgok megítélésében azok körbejárása...
(kommentár nélkül)
Aztán a tinta lassanként mégis megjelenik a kockás papíron…
Éljen február 19.!*
