A látás érzékszervének evolúciós fejlődése azt eredményezte, hogy az ember gyakorlatilag nem képes nélküle problémamentesen élni, míg egyes állatfajok jóval egyszerűbb felépítésű szemekkel vagy azok nélkül léteznek. Szemünk egészsége kiemelt fontosságú ebben a hónapban, így ilyenkor Magyarországon (ahonnan a kampány is indult) több helyen ingyenes látásvizsgálaton vehetünk részt. Néhány jelenség nem kíméli a középiskolás, illetve egyetemista populációt sem, de a legsúlyosabb szembetegségek inkább az idősebb korra jellemzőek. Lássuk hát!
A rövidlátás (myopia) a leggyakrabban előforduló látászavar (nem betegség!) a tanulók körében. Rövidlátás esetén a személy homályosan látja a távoli dolgokat, közelre viszont jól lát. Ezt a leggyakrabban az okozza, hogy a szem nem követi a koponyacsontok növekedését, és később, mikor megpróbálja behozni a lemaradását, csak hosszában tud nőni. Azt, hogy a távolról beérkező kép miért nem lesz éles ilyen esetben, az optika furmányos törvényei tudják bizonyítani, amelyekről itt felesleges írnom. Tudnunk kell, hogy ha nem korrigáljuk ezt a rendellenességet, akkor az illető olyan helyzetekben, amikor szüksége van a távollátás képességére (pl. autóvezetéskor, a tábláról való olvasás során stb.), hátrányos helyzetbe, esetleg veszélybe kerülhet. A rövidlátást ki kell vizsgáltatnunk szemorvossal. Ritkán, de megtörténhet, hogy a látásromlás hátterében nem a hosszú szem áll, hanem valamilyen súlyosabb szembetegség, ezért legalább első alkalommal szükséges az oftalmológiai vizsgálat (nem elegendő az optikust meglátogatni!). A szemész meghatározza azt a dioptriát, amely szükséges, hogy élesen lássunk, majd a pácienssel együtt eldöntik a korrekció módját – megfelelően kialakított lencsékre van szükségünk, amelyek kijavítják a hosszú szem hibás optikáját. A lencsék két módon hordhatók. A szemüveg csinosít, az utóbbi időben igencsak divatos (kaphatók dioptria nélküli szemüvegek is), de sohase feledjük, hogy orvosi segédeszközről van szó, nem ruhadarabról. A kontaktlencse nem változtat a kinézetünkön, de a használata jóval körülményesebb a szemüvegénél. Előnye, hogy sportoláskor is viselhető, valamint nincs szükségünk drága, dioptriás napszemüvegekre, ha esetleg megvédenénk szemünket a vakító napsugárzástól. Az első vizsgálat után kötelező kontrollvizsgálatokra járni, mivel a látásunk időközben romolhat vagy javulhat is, és a mielőbbi korrekció megvédi szemünket a további károsodástól.
Látásunkat ronthatja a szemünk elülső részén található szaruhártya helytelen állása, görbülete – ezt, megfélemlítően, szemtengelyferdülésnek (astigmatismus) nevezzük. Nem szemelfordulásról van szó, nem kell megijedni! Különleges lencsékkel kezelhető, ugyanúgy szemüveg vagy kontaktlencse formájában.
Súlyos tévedés, hogy távollátás (hypermetropia) nem fordul elő fiatalkorban. A rövidlátástól eltérően a távollátó személy rövid távra nem lát, mert a szeme rövidebb a megszokottnál (az optika törvényei itt is színre lépnek). Mindannyiunk szemében található egy lencse, amely alkalmazkodik az adott körülményekhez (annak függvényében, hogy távolra vagy rövidre szeretnénk-e fókuszálni). Ezt úgy tesszük, hogy egy kis gyűrű alakú izom segítségével, amely körülveszi a szemlencsét, megváltoztatjuk annak alakját (persze nem tudatosan – ha még ezen is gondolkodni kéne, huhh...). A fiatalkori távollátók szemlencséje képes korrigálni a távollátást, az állandó alkalmazkodás azonban igénybe veszi a körülötte található izmot, amely megvastagodik hosszú évek során, végül pedig elgyengül. Ebben a pillanatban alakul ki a tényleges távollátás. Korrekciója ugyanúgy történik, mint a rövidlátásé vagy az asztigmatizmusé, csak a lencse más.
Gyakran megesik, hogy szemünk vagy az azt körülvevő kis szerveink megfertőződnek. Leggyakrabban a kötőhártya gyullad be apró kis parazitaszerű teremtmények, vírusok által. Ez az állapot a szem és az őt körülvevő kötőhártya pirosodásával, fájdalommal, a szemhéjak összeragadásával, valamint váladékozással jár. Általában kezelés nélkül is elmúlik néhány nap alatt, de jobb, ha felkeressük a szemorvosunkat, aki többnyire szemkenőcsöt és cseppeket ajánl a tünetek kezelésére. Ha baktérium fertőzi meg a kötőhártyánkat, akkor súlyosabb a helyzet, és mindenképpen gyógykezelésre van szükségünk, mert a gyulladás könnyedén átterjedhet a szem más részeire, és szövődményeket okozhat.
Szemünk világát óvnunk kell. Sok esetben későn jelentkeznek a betegek a szemorvosnál, így a szakemberek csak a súlyos szembetegségek (pl. zöld- és szürkehályog) végső stádiumát tudják diagnosztizálni, ahonnan nem létezik visszaút. Ajánlott néhány évente ellenőrizni a látásélességet, valamint elvégezni a szükséges vizsgálatokat szemészünknél. Nem véletlenül mondják azt felmenőink, hogy „úgy vigyázz rá, mint a két szép szemedre”!
0 Hozzászólás
Szólj hozzá