:

Szabó Réka Dorottya – Értekező próza

:

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Értekező próza, 2. hely

 

Raszkolnyikov, a gyarló

F. M. Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés című regényének lélektani megközelítése

 

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij az orosz realista irodalom egyik legjelentősebb alakja: őt tartják a lélektani regény nagymesterének. Fontos kiemelni, hogy alkotásait rendkívül erősen befolyásolták személyes tapasztalatai, habár ez az állítás elmondható minden művészről – róla azonban kiváltképp. Regényeit olvasva nemcsak Dosztojevszkijt, de a kor valóságát is megismerhetjük, egy igen átfogó korrajzot is kapunk, mivel bőven merít az akkori történésekből is. Műveit rengeteg nyelvre lefordították, és olvassák: a legismertebb regénye a Bűn és bűnhődés – nem véletlenül, a regény ugyanis amellett, hogy kétségkívül besorolható a krimi műfajába (ebből kifolyólag egyértelműen egy izgalmas olvasmányról van szó), elég bonyolult és sokrétű pszichológiai leírásokat is tartalmaz, pszichológiai jellegű problémákat is boncolgat, így más-más szempontok alapján, de mindenki találhat benne valami felcsigázót. Persze a kor stílusának megfelelően a realizmus aprólékos leírásait, társadalomrajzát sem nélkülözi, és a romantikának megfelelő buzgóság és utópia szelleme is áthatja.

A történet Rogyion Romanovics Raszkolnyikov jellemfejlődését és nézőpontjának változását követi: a hipotézisein, annak bizonyítási próbálkozásain és a kudarcán keresztül, ezért sorolható inkább a lélektani regény, mintsem a krimi műfajba. Raszkolnyikov egy – emberi kapcsolatai tekintetében is – igen „szegény” fiatalember, aki otthagyja egyetemi tanulmányait, és az intézményes keretek között folyó tanulás helyett rengeteg időt tölt magányos gondolkodással, hogy valami újat alkosson, újat találjon ki. Figyeli a környezetét, de (főként) önmagát, elemez mindent, majd konklúziókat von le, melyek szerint az emberiséget szellemi értékei alapján két csoportra oszthatjuk (ezt szerinte a történelem is alátámasztja): az egyikbe a kiemelkedő sorsú, erős jellemű emberek, míg a másikba a jelentéktelen, gyenge egyének tartoznak. Előbbi csoportba sorolja például a hadvezéreket, politikusokat, művészeket, és ami a legfontosabb, önmagát is – ők azok, akik a szürke tömeg erkölcsi törvényein kívül, pontosabban azon felül állnak. Nekik nincs bűntudatuk, akármit követnek is el, képességeik és hatalmuk pedig korlátlan, a szellemi munkának, az elmélkedésnek köszönhetően. Ezen elmélet szerint ha a felsőbb csoportba tartozó egyén a neki alárendelt, értéktelenebb csoportba tartozó ember ellen követ el bűncselekményt, az nem számít annak. Ez a gondolat Raszkolnyikovot egyre erősebben a hatalmába keríti, emésztgeti, végül megfogalmazza eszméjét, majd eldönti: ő maga fogja bebizonyítani annak érvényességét. Ennek következtében emberi kapcsolatai hirtelen és jelentősen megromlanak, elzárkózik a külvilágtól, nem figyel fizikai szükségleteire, minden erejét a már rögeszméjévé váló elméletének csiszolgatására fordítja. Ijesztően bonyolult változások mennek végbe a lelkében, teljesen figyelmen kívül hagy maga körül mindent, ami nem köthető a tervéhez, azon viszont aprólékos pontossággal dolgozik, majd egyszer csak megteszi, amire készült. Gyilkol. Megöl két embert. Ebből egy tervezett gyilkosság, a másik nem az. A gyilkosság utáni bűnhődés nem jelentkezik nála azonnal, időre van szüksége, hogy tudatosuljon benne tette súlya. Később azonban az állapota súlyosbodik, fizikai és szellemi állapota egyaránt. Lelki betegségek jelei mutatkoznak nála, s ezt erőszakosan leplezni próbálja. Fokozatosan rájön, hogy bekövetkezett, amitől a legjobban tartott: állítása megbukott. Akármennyire nem akarja, kénytelen észrevenni magán a bűntudat jeleit, ami azt igazolja, Raszkolnyikov nem tartozik a felsőbbrendűek rétegébe, és egyúttal azt is, hogy az emberiség e perspektívából való felosztása nem létezik, mint ahogy olyan halandó ember sem, aki képes lenne felülmúlni a természet törvényeit. Nem hajlandó megbékélni azzal, hogy az önmaga szerint helyes elméleteinek a definiálására fordított rengeteg idő pazarlás volt, hogy az egyetlen, biztos gondolatsorokon felállított elmélete most semmibe veszett. Eltűnnek azok a kapaszkodók, amelyek által úgy érezhette, fontos és hasznos feladattal foglalkozik. Végeredményben tehát Raszkolnyikov összeomlásának nem az az oka, hogy tette kitudódik, és evidenssé válik a bűnössége, nem is az, hogy bebizonyosodik, tévedett, hanem az, hogy a világ és a monoton hétköznapok elől való menedék megszűnik számára, ezáltal elveszíti minden motivációját, nem tudja többé behatárolni a holnapot, nem talál kézenfekvő indokot életének továbbélésére.

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Festészet, dicséret – Szabó Dianna

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Festészet, dicséret – Szabó Dianna

Freud Raszkolnyikov elméjének elborulását, megbetegedését azzal magyarázza, hogy büntetőjellegű halálfélelem kínozza, amely mögött a másik ember halálának kívánása, valamint a másik ember élete kioltásának a vágya áll.

Dosztojevszkij alakjainak számottevő része valamilyen idegrendszeri rendellenességtől szenved, köztük Raszkolnyikov is. E karakterek azért jelentősek a lélektani regények szempontjából, mert tükröt mutatnak az olvasónak, mely tükörben – igen felnagyítva – saját vágyainkra, gondolatainkra, érzelmeinkre ismerhetünk. Dosztojevszkij az ő nézőpontjukon keresztül láttatja velünk a világot, ez pedig segíthet a gondolataik könnyebb befogadásában és megértésében.

Az esszé elején tett állítást – amely szerint Dosztojevszkij az az író, aki a saját életéből merít legszívesebben – Raszkolnyikov személyén keresztül is alátámaszthatjuk. A magyar származású pszichoanalitikus, Szondi Lipót a Dosztojevszkij család kutatása során magyarázatot talált Raszkolnyikov karakterének mibenlétére. Szondi a saját életét veszi alapul gondolatainak kifejtéséhez: egy álom útján tudatosul benne, hogy igen hasonló irányban halad az élete, mint bátyjáé. Éveken át foglalkoztatja a téma, míg végül kijelenti: a felmenők élete hasonlóan határozza meg az utódok életét és sorsát, mint ahogyan azt a gének is teszik. Családi tudattalanról és kényszersorsról beszél, mely fogalmakat azzal magyarázza, hogy az ősök előzőleges tapasztalatai és történetei mintaszerűen hatnak az utódok döntéseinek és véleményeinek alakulására. Ennek az elméletnek köszönhetően azt sikerült megállapítania, hogy Dosztojevszkij Raszkolnyikov személyében kelti életre saját személyiségének azt az oldalát, amelyet őseinek köszönhet. Az író elődei között ugyanis akad gyilkos is, akinek hajlamát valahol Dosztojevszkij is magában hordozza, és ezt a hajlamot regényeiben éli ki. Ezenkívül saját életéből merítve építi fel Raszkolnyikov teljes lényét, egész világát. A beteges, magányos, örökké belső eszmefuttatásokat lebonyolító, külvilágtól elhatárolt, önmagával elégedetlenségben élő, ennek ellenére mégis teljes szellemi szabadságot élvező személyiség egy az egyben megfelel a Dosztojevszkij által képviselt „földalatti” életmódnak. Erről egyébként a Feljegyzések az egérlyukból c. kétrészes kisregény egész pontosan beszámol, melynek eszmeisége párhuzamban áll Dosztojevszkij – tehát egyben Raszkolnyikov – életfelfogásával, gondolkodásával, lelkivilágával egyaránt.

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Festészet, 1. hely – Molnár Heléna

Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Festészet, 1. hely – Molnár Heléna

Véleményem szerint Raszkolnyikov elméletének van némi igazságalapja. A történelem során ugyanis valóban bebizonyosodott, hogy léteznek különb sorssal rendelkező emberek, ám ezeknek nagy része a hatalmának köszönheti kiváltságosságát. A Baconnek tulajdonított szállóigére hivatkozva azt is tudjuk, hogy a tudás a hatalomnak egy igen kifinomult formája, mely olyan lehetőségeket és ezáltal kiváltságokat tár az őt birtokló elé, ami nem biztos, hogy azoknak is megadatik, akik – Raszkolnyikov felosztásával élve – a kiszolgáltatott tömeg részét képezik. Nem lehet tehát egy kalap alá venni minden embert, igenis vannak, akik szellemileg többet érnek, mint mások, mint az átlag, ez viszont természetesen nem adhat okot nekik arra, hogy visszaéljenek az értelmük szülte hatalmukkal. Habár erre – az emberi természetet ismerve, és azt, hogy minden létező személy egocentrikus valamilyen formában – mindig volt, van, és lesz is példa.

Képgaléria:

Cikk értékelése:

értékelés(ek).

0 Hozzászólás

Szólj hozzá

: Božić Barbara
„A pillanatnyi érzés motivál” Božić Barbara vagyok. Szabadkai. Türelmes. Barátságos. Őszinte. Önfejű. Határozott. Intuitív. Kre...

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: novisadlaw.com
Jogi Kar, te drága! DAY 216: SIRÁLYTÖRTÉNET

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A síkságon is terem űrkavics Interjú az IO zenekar billentyűsével, Szerda Árpáddal

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Egy forradalom előkészületei The Beatles and Tony Sheridan: In the Beginning – Recorded in 1961–1962, Hamburg

0 Hozzászólás | Bővebben +
: Fotó: Roncsák Alexander
A fűszeres hangok utcája Roncsák Marcell szülei bajsaiak, ahol vígan éli mindennapjait a Kurta nevű utca.

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Sport és irodalom, külön-külön Podcastvilág 7. rész: Teljes terjedelem és Partizán

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
A hír- és politikai podcastműsorok csúcsa Podcastvilág 6. rész: The Daily és Inside Europe

0 Hozzászólás | Bővebben +
Picasa:
Elárasztják a rókák a tanyát Miután végre kiszabadultunk a négy fal közül, és utolért minket a nyár is, nincs más dolgunk, min...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Az idén is Kanizsa Feszt Az idei Kanizsa Feszt július 9-e és 11-e között immár nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre Ma...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Első ízben Jail Fesztivál Az idén első ízben szervezik meg a Jail Fesztivált, melynek helyszíne a Topolya melletti zobnatic...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Ha augusztus, akkor Green Future! Enyhén szólva is elég érdekesen alakult eddig a 2020-as évünk, hiszen a mindent beárnyékoló világ...

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Fürstner Márton Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Kalmár Edina Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Humoreszk, 1. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Seres Lilla Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Értekező próza, 3. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +
:
Bagdal Zoltán Középiskolások Művészeti Vetélkedője 2020. Értekező próza, 2. hely

0 Hozzászólás | Bővebben +